Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában

Sopronban termett boraikat kimérhetik vagy eladhatják. 1 ) Miután a nádor maga fölolvasta előttük, az egyezkedő felek átvették 3 maguk példányát és ezzel a hosszú küzdélem befejeződött. A Po­zsonyba készülő nádor még kísérőlevelet íratott Sopron városához és intézkedett, hogy a jezsuitákat már a következő napon be is vezessék a kérdéses házak és szőllők birtokába. De hiába siettek haza Sopronba Dobronokiék, mert másnap a beiktatás mégsem történhetett meg. A polgármester ugyanis csak ezen a napon terjesztette a tanács elé a szerződést és azzal ipar­kodott kellemetlenkedni a türelmetlen püspöknek, hogy a házakat lakó szőllőmunkások kilakoltatását halogatta. De Draskovich és Dobronoki erélye már szeptember 13-án jogilag és tényleg meg­nyitotta előttük a házak kapuit. Artner polgármester bizonyára mondott már szívesebben is latin szónoklatot, mint a soproni pro­testánsok eme keserű szombatján, de reggel 9 órakor mégis tel­jesítette a szomorú kötelességet. A hivatalos ténykedésnél Stockin­ger Gábor, a Szent Mihály-templom gondnoka és Vogl János állottak mellette. Mint vendég szerepelt Káldy Mihály soproni plébános is. Az átvevőket Dobronoki és Noel atyák, a püspököt pedig Ramocsaházy Pál püspöki tiszttartó képviselték. A polgár­mester ugyanis a »Kirchhaus«-t adta át, a »Krisztus Teste Tár­sulat« épületét, mint a javadalom és egyházi testület törvényes képviselőjének, Draskovichnak képviselőjétől vették át. A két. javadalmat együtt 10.000 forinton felül értékelte Dobronoki, 2 ) ki már másnap útra kelt Nagyszombat felé. Mikor a püspök szep­tember 14-én örvendetes új hírei között ezt is megemlíti Lamor­maininak küldött levelében, 3 ) abban a jóleső hitben várta a hely­zet további kedvező alakulását, hogy a »jó páter tüstént vissza fog térni és az új célhoz alkalmazza az épületeket, megvásárolja a bútorokat és egyéb szükséges dolgokat. De két nap múlva, mintha csak rossz sejtelmei lennének, sürgető levelet menesztett utána Nagyszombatba, »Kegdet kérem, siessen haza, mert itt Kgd nél­kül semmi (!) a házakból lassan költöznek ki, mert nem láttyák Kegdet, vagy mást, aki beléjek szállana az üd'ö igen rövid«. 4 ) Dobronoki szót is fogadott. Sietve kezdett vásá­rolni az új rendház számára, de midőn Pázmány Nagyszombatba visszaérkezve értesült eltávozásáról és végleges áthelyezésének ter­véről, azonnal megtiltotta ezt. A tartományfőnök két páter útján iparkodott akarata megváltoztatására kérni a bíborost, dé annyira ragaszkodott hozzá, hogy ezt válaszolta: ő nem egyezik bele, a provinciális áthelyezési és rendelkezési jogát ugyan tiszteletben tartja, de ha ezt megcselekszi, a Társaság semmi szükségében ne *) L. a teljes szöveget Póda Endre : A soproni kath. parochia és a sop­roni kath. hitközség- története. Sopron, 1892. 93. I. 2 ) L. P. D. I. H.-ban „História Collegii Sopron". 57. 1. A „Krichhaus"-nak nevezett ház tulajdonképen a „beneficium XIV auxiliatorum" („Nothelfer") tulaj­dona. A „14 segítőnek" van miséje és zsolozsma ja a régi rituális könyvekben. 3 ) L. Dob ronoki leveleskönyvében a 157. lapon. *) L. u. o. 177. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom