Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény
hető lett volna. így Görgei itt egész télen tarthatta volna magát ; seregének hatása a Bakonyon át a Balatonig lett volna érezhető és főként: szervezhette volna seregét a Dunántúl lelkes lakosságának segítségével. így azonban Győr hadászati jelentőségét vesztette. Harcászatilag Windischgraetz félkörben felvonuló túlnyomó erejének nem volt képes ellentállni. Ezért a honvédelmi kormány az összes haderőnek a Tisza mögötti koncentrálás céljából való visszavonulását rendelte el. Görgei seregének a Mészáros-úton haladó zömével még elindulása napján, 27-én ért a Győrtől 29 km.-re levő Bábolnára és az éjt a kastélyban töltötte. A csapatok — a kemény hideg ellenére is — a szabadban táboroztak. 1 ) Görgei 213. sz. Győrből dec. 19-ről keltezett, Kossuthhoz intézett levelében még »leonidaszi« harcról beszél Győr körül. Országos eseményekről szólva dícsérőleg kiemeli Pusztelnik őrnagyot (később vezérkarának helyettes főnökét), Makk őrnagyot, Guyon alezredest, a nagyszombati győzőt. Az Erneszt-gyalogság (48. sz. N.-Kanizsa) vitézül küzdve zászlaját veszítette és egy egész századát a nagyszombati utcai harcban; kitűnő volt a tüzérség, melynek csak négy embere maradt sebesületlen, két tisztje elesett. Nem tette meg kötelességét, jelenti, a Prinz Preussen-gyalogezred 7. osztálya (Zsivkovits százados), a Hunyadi-huszárok feloszlatandók. (Ez irreguláris csapat volt, mely később vitézül küzdött.) Ugyancsak Győrből december 21.-iki jelentésében írja Görgei Kossuthnak, hogy a Sándor-gyalogság tisztjei (2. zlj.) beadták lemondásukat. (Őrnagyuk, Aulich, hű maradt — Aradig.) Győrből szöktek: C. Somborn, Almássy Zsigmond és Palik-Ucseony századosok (mindhárman császár-huszár 1. sz. ezr.). Csak ekkor jelenti, hogy Győrt feladja: »Győr nem. Magyarország!'« Tehát az erődítéseket csak ekkorra tudta egészen behatóan megvizsgálni. December 28-án hajnalban felszedte a tábort Görgei Bábolnán és Igmánd felé elindult. A hátvéd a mai Jagermajornál állott Görgei Kornél őrnagy parancsnoksága alatt. Már előző napon Windischgraetz értesülve arról, 2 ) hogy Görgei Bábolnán pihenőt tart, utasította a közben seregével visszajött és neki alárendelt Jellasichot, hogy a vezérlete alatt levő és Győrszabadhegyen laktáborozó (Ortschaftslager) Ottinger-lovasdandárt és a Győrszentivánon levő Bellegarde-lovasdandárt indítsa útba a honvédhadsereg üldözésére Bábolna felé. A Bellegarde-dandár parancsnoka, gróf Wrbna altbgy — lovai kimerültségére hivatkozva — a parancsnak nem tett eleget. így hát csak Ottinger vett részt a kiküldetésben. Tudnivaló, hogy Ottinger Móga előtt a magyar hadsereg főparancsnoka volt; de megbízhatlansága miatt elmozdították állásától. Windischgraetz most alkalmat nyújtott neki, hogy a magya*) Itt jegyzem meg pótlólag, hogy Görgei feleségét, kit unokatestvére, Görgei Gusztáv, a Szepességből Győrbe hozott, akkor még győri csatától tartván, Franciaországba küldötte. 2 ) Windischgraetz, Winterfeldzug.
