Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

nevezte ki a püspök győri kanonokká. 1672—4-ig mes­terkanonok, 1674—6-ig komáromi főesperes. A nagy pap­hiány miatt a {közeli falukba Győrből jártak ki a kanono­kok vasárnapi és ünnepi istentisztelet tartására, a tá­volabbi nagyobb plébániában pedig állandó plébánosul is elmentek. így került Kuzmich Péter Kőszegre, hol 1674—75. években a plébánosi teendőket végezte; 1675— 76-ig Sopronban teljesítette ugyanezt a szolgálatot. 1676 —86-ig soproni főesperes. A lelkipásztori teendőkön kívül is sokoldalú mun­kásságot fejtett ki: 1682-ben tiltakozott az 1681. évi soproni országgyűlés 25. és 26. t. cikkelyei ellen, melyek a protestánsoknak kedveztek. E tiltakozását Széchenyi György püspök nevében az április 6-án tartott sopron­vármegyei gyűlésen mondta el. A katolikus ügynek má­sutt is buzgó apostola volt: a siklósi apátságot főleg a rábaközi eretnekek megtérítésével szerzett érdemeiért kapta. 1684. május 30-án Lipót király a tihanyi apát­ságot adta neki. Egy hónappal utóbb, mikor nem régen leégett templomát, rezidenciáját és malmát Tihanyban felépítette, neki adta a király a fehérvári Nagyboldog­asszonyról nevezett prépostságot. A fehérvári prépost­ságba a veszprémi várban augusztus 12-én iktatták be, a tihanyi apátságba pedig egy hónappal |ütóbb Tihanyban. Széchenyi György püspök Canonica Visitatio vég­zésével bízta meg, melyet a soproni főesperességben 1678-ban teljesített. Elnyerte még a szkardoni v. püs­pöki címet is. Meghalt 1686-ban. (Győri püsp. lvt. Protocol!. Sedis Spirit. II., 150. Ii. — Keresztély Ágost iratai, VIII. 121. 1. — Győri kápt. m. lvt. V. Szám. k. 215. 1. — VII. Cth. 307. sz. — U. o. bit. h. lvt. 12. T., 25747. sz. — Pozsonyi kápt. m. lvt. 24. C. 17. Fasc. fl. sz. Paeher Donát: A dölmölki apáts. tört. I., 65—6. 1. — Payr Sándor i. m. 506. 1. — Erdélyi László: A tihanyi apátság története. L. 08. 1. — Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok története. 340. lap.) 1672—1699. liptófalvi Dvornikovich Mihálv. 1655 körül született Rohoncon, Vasmegyében, horvát nemze­tiségű szülőktől. Atyja, János, a kir. kancellária pecsét­őre és kir. táblai ülnök volt. Tanulmányait Nagyszom­batban kezdte meg, hol 1677-ben a bölcselet borostyá­nosává avatták. A zágrábi káptalan segítségével a bo­lognai egyetemre került jogi tanulmányokra, és négy év után az egyházi és világi jogi tudományok doktorává avatták. Hazajővén a nagyszombati akadémián a jogot

Next

/
Oldalképek
Tartalom