Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győrszigeti temetők
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK lényeges, mert ebben az esetben a sírhely a jelenlegi szabályozás szerint nem számít hősi sírnak. A legtöbb hősi halottat a В/l. parcellában temették el, ezek egy részét a közelmúltban, a világháború centenáriumához kapcsolódóan újították fel. 1929-ben állították fel a Győrött és környékén meghalt zsidó vallású hadifoglyok sírköveit. A temető számos érdekes sírfelirata között is különösen fontos kordokumentumnak számítanak a hősi sírokon olvasható szövegek, mint például Harmat Lajosé: „Itt alussza örök álmát Harmat Lajos a 31. honvéd gyalogezred tart. hadnagya, gépfegyver osztag parancsnok, kitüntetve a hadidiszitményes III. oszt. katonai érdemkereszt és kardokkal, 1916 szeptember 23án Kirlibabánál a magyar föld védelmében halálosan megsebesült és szeptember 30án életének 24. évében hősi halált halt. Szebb jövő fakad e porokból.” A vészkorszak áldozatainak emlékét az egyik legméltóságteljesebb hazai temetői mártíremlékmű őrzi (13. kép), amely Adler Manó tervei szerint épült, és 1947. június 15-én avatták fel, Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében. A piramisra emlékeztető épületbe négy oszlop övezte bejáraton keresztül lehet belépni, ahol a jelképes sírkövön Ézsaiás/Izajás próféta könyvéből való idézet olvasható (56,6): „Keressétek Istent, mert megtalálható, szólítsátok őt, mert közel van.” Az emlékművel egyidejűleg készült, és ott lett elhelyezve a kéziratos Mártírok könyve, amely 3243 nevet tartalmaz.18 A mártíremlékmű belső terében az auschwitzi krematórium romjaiból származó köveket is elhelyeztek. Az emlékmű mellett áll Erdély Ernő győri tűzoltóparancsnok jelképes sírköve, a szertartási épület falán pedig a mártír főrabbi, Róth Emil emléktáblája látható. Utóbbi neve a mártíremlékmű szimbolikus sírkövén is szerepel. Számos áldozat neve olvasható jelképesen kiírva a családtagok, rokonok síremlékén: így örökítették meg többek között a győri zsidóság történetírója, Kemény József, valamint a jeles botanikus, Polgár Sándor nevét. Itt kell megemlíteni a temető talán legismertebb, szomorú nevezetességét. 1946. június 25-e és augusztus 12-e között itt volt eltemetve Radnóti Miklós, pontosabban a neki tulajdonított földi maradványok.19 A második, győri exhumáláskor a költő minden kétséget kizáró azonosítása - a maradványok állapota miatt - már nem volt lehetséges, a június 19-én lezajlott abdai exhumálás jegyzőkönyve eltűnt, az akkor előkerült Bori noteszt pedig nem a temetőben, hanem a maradványoktól függetlenül vette át Radnóti özvegye és három barátja Győrött.20 Radnóti Miklós végső nyughelye a budapesti Kerepesi úti temető 41. parcellája lett. A szigeti zsidó temetőben ma is megtalálhatóak azoknak a Győr környékén kivégzett munkaszolgálatosoknak a közös sírjai - összesen nyolc, 1948-ban felállított, egyforma síremlék alatt -, akiket nem sikerült azonosítani, vagy akikért nem jelentkeztek a hozzátartozóik. Radnótin kívül tíz további személyt exhumáltak másodjára is a szigeti temetőben, és temettek újra Budapesten.21 18 Megjegyzendő, hogy az újabb szakirodalomban 3621 győri mártír neve szerepel. Az eltérést minden bizonnyal az okozza, hogy a szerző a munkaszolgálatosként meghalt győrieket is felvette az összeállításba. Vö. Lónyai: A Numerus Clausustól Auschwitzig. 19 Mind az abdai, mind a győri exhumálást részletesen bemutatja: Csapody: Bori munkaszolgálatosok 459-552. A szerző a győrszigeti zsidó temető térképvázlatát is közli a 482. oldalon. 20 Csapody: Bori munkaszolgálatosok 520-529. 21 Csapody: Bori munkaszolgálatosok 481-498. 280
