Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)

ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK lőgép társulatinál lévő tőkéjét vették fel a leltárba.275 1890-ben ugyancsak Tamási­ban, Nagy János hagyatékában egy „gőzcséplőgép” szerepelt, amelynek 1/10 rész­ben volt a tulajdonosa.276 (19. kép) A kézi csép vagy „tsíp”, a már említett okból, majd’ minden gazdaságban megtalálható volt. A kézi cséplés helyszíne általában a „pajta” vagy „cséplő pajta” volt. Szérűjét néhol „cséplő pallóval” borították.277 A gabona megtisztítására mind a nyomtatás, mind pedig a kézi cséplés után ugyanazokat a szerszámokat használták. A „fölöző seprő”, a „szürü seprő”, a „törek grábla” vagy „törekvonyó gereble” a „szórólapát” és a „törek rosta” mind a töreknek és a polyvának a gabonától való elválasztására szolgált. A szórás eszközeit és a kézi rostákat korszakunk vége felé kezdték felváltani a mezőgazdasági gépgyáraink ál­tal előállított termelékenyebb magtisztító eszközök, a „szelelő rosta” vagy „hajtó rosta”.278 Használaton kívül ezeket az eszközöket rendszerint a pajtában tárolták. A kaszáló rét szénatermése nagy jelentőséggel bírt, hiszen ha valamely szűk ha­tárú községnek nem volt elegendő rétje, az állatállomány számára a télire való ta­karmányt máshonnan, pénzért kellett beszereznie. A szénamunka szerszámai, a „ka­sza”, tartozéka az „kasza ülő279 kalapátsal”, a „tokmány kűvel együtt”,280 a „fa gereblye”, „fa vella” vagy „gyűjtő villa”, a „bagla hányó fa vella”, a „széna metsző” és a „vonyogó” a legtöbb tárgyleltárban megtalálható. A leltárakban gyakran előforduló „puttón” a széna és egyéb szálas takarmány a pajta és az istálló közötti szállításának eszköze volt. A Hansággal határos és a Rába menti falvakban voltak gyakoriak a nádaratás szerszámai, a „nádi kasza”281 és a,jégpatkó”,282 vagy a „nád arató sarró”.283 Szórvá­nyosan találkozunk a vesszőkosarak, kasok alapanyagának gyűjtögetéséhez hasz­nált „vessző szedő kotzér”-ral. A Rábaköz több településén folyt nem monokultúrás paraszti szőlőtermesztés és borkészítés. Veszkényben 1827-ben „egy ujj borprés” lett a tűz martaléka,284 Vá­gón 1881-ben egy „hőbér”-t,285 Csanakon 1873-ban kilenc-, öt-, négy- és egya­­kós286 „pincze beli” hordót és „1XA akós tőtiké”-t287 vettek leltárba.288 Egykori tulaj­donosuk, Brányi Balázs „korcsmajog”-gal bírt. Mivel hagyatékában a borkészítéshez szükséges tárgyak nem, csak a tárolás eszközei szerepelnek, feltehető, hogy nem sa­ját, hanem vásárolt borimért. Bágyogon 1874-ben Nagy József hagyatékában hét, 275 MNL GyMSMSL IV. 411., 17. d., Bársony György hagyatékának összeírása, Tamási, 1872. 276 MNL GyMSMSL IV. 411., 85. d., Nagy János hagyatékának összeírása, Tamási, 1890. 277 MNL GyMSMSL IV. 16., 8. cs., A Kántz árvák vagyonának összeírása, Kisfalud, 1814. 278 MNL GyMSMSL IV. 411., 17. d., Bársony György hagyatékának összeírása, Tamási, 1872. 279 Kaszaüllő. 280 A kaszakő és tokja, a „tokmány”. 281 MNL GyMSMSL V. 36., 1. d., alsó Kapuy János hagyatékának összeírása, 1828. 282 MNL GyMSMSL V. 36., 1. d., Varga István hagyatékának összeírása, 1848. 283 MNL GyMSMSL IV. 411., 22. d., Szombat János hagyatékának összeírása, Bodonhely, 1873. 284 MNL GyMSMSL IV. 14. d., 92. cs., Madarász György kárvallása, Veszkény, 1827. 285 Hébér, lopó. MNL GyMSMSL IV. 411., 77. d., Tóth István hagyatékának összeírása, Vág, 1881. 286 1 akó 32 pintnek, azaz 51 mai liternek felelt meg. 287 A borkészítés pincei munkáinál használt, a bor vagy a must hordóba töltésére szolgáló faedény. 288 MNL GyMSMSL IV. 411., 23. d., Brányi Balázs hagyatékának összeírása, Csanak, 1873. 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom