Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Csécs Teréz: Vendégkönyv Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplójában
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK A magyarországi műtörténeti kiállítást 1867. április 8-án nyitották meg hivatalosan, az osztrák kiállítás részeként. Az önálló államként első alkalommal meghívott Magyarország Ausztriától független szervezőbizottsággal vett részt a párizsi világkiállításon, de ez az önállóság sem a kiállítás területén, sem a kiadványokban igazából nem mutatkozott meg.3 Több tudósítás is sérelmezi, milyen kicsi a „Royaume de Hongrie” felirat, mennyire el vannak dugva a magyar termények, nem válik el az osztráktól a magyar kiállítás stb.4 Rómer Naplójának tanúsága szerint is Magyarország címere jóval a megnyitó után, május 28-án érkezett meg Párizsba és 29-én került fel a szekrényre.5 „Kívülről a szerényke magyar osztály fölött mindenütt olvasható vala a »Royaume de Hongrie« vagyis a «Magyar Királyság« fölirat. Ez osztály volt mindig a világkiállítást meglátogatott mintegy kétezer magyarnak találkozási helye.. .”6 (2. kép) „Mielőtt a’ Svajczczal határos Ausztria leírásához fognánk, tekintsünk be hazánk két szerény szobáiba, hol szép ízléssel és csinos renddel tárta ki élelmiszereit” — írta De Gerando Ágostné Teleki Emma Magyarország 1867-es párizsi világkiállítási szereplését ismertető munkájában.7 A magyar kiállítók mezőgazdasági termékeinek, gépeinek és kézműipari termékeinek rövid ismertetése után8 rátért a világkiállítás „kulturális vonulatára”: „Egy lépéssel tovább a’ magyar tárlatok legérdekesebbike előtt állunk t. i. a’ Magyar régiségek szekrénye előtt, melyeket a’ pesti magyar muzeum küldött fel Párisba és a’ tudós muzeum-őr9 és tanár Rómer Flóris magyarázott ’s Magyarország czimerével díszített több osztályú faragott fa szekrény az osztrák régiségek terme keleti falát foglalja el és következő felírással van jelelve »Magyarország. Nemzeti Muzeum«.”10 (3. kép) Rómer Vendégkönyve neveket és egyéb információkat is tartalmaz a világkiállítás időszakának nagyobbik felére vonatkozóan, természetesen csak a régészeti kiállítást meglátogatókról. A Vendégkönyvön kívül a Naplóban is találunk a látogatókkal kapcsolatos bejegyzéseket, az elsőt május 13-án: „Kossuth Lajos MO. volt kormányzója e napokban Párisba érkezvén, ma látogatta meg először a kiállítást”11 Ihász Dániel, Simonyi Ernő és Szilágyi Virgil12 társaságában. Május 20-tól a nevesebb személyek, vagy a nagyobb számú magyar érdeklődő látogatását beírja (utóbbiakat nem név szerint): „Ma érkeztek a bécsi vonattal a Magyar urak.” „Sok magyarországi utas — 70-80 jött el a bécsi kéjvonattal, és számuk által nagy feltünöségetf!] okoztak.” — írja május 20-án, majd 21-én,13 illetve név szerint 36 érdeklődőt említ.14 Az Agenda elejében, a 2. számozott oldalon kezdi meg június 24-ével a Vendégkönyvet, ahova a magyar látogatók többnyire saját kezűleg írták be a nevüket, néhányan a foglalkozásukat, sokan a magyarországi és/vagy párizsi lakhelyüket is. Érdekes a bejegyzések változása, bővülése szempontjából, hogy az első 115 bejegyzésben csak a magyarországi lakhelyet jelölték meg az aláírók, majd onnantól vegyesen a lakhelyet és/vagy párizsi szállást is, ami nagy segítséget 190
