Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Szende László: Adalékok Rómer Flóris középkorra vonatkozó munkásságához
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK Römer 1861-ben került Pestre, ahol a Magyar Tudományos Akadémia kézirat- és éremtárának őre lett,77 majd 1869. július 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának őreként folytatott meghatározó tudományos tevékenységet.78 A főváros ekkoriban hatalmas fejlődésnek indult, ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1873-ban megjelentette A régi Pest című munkáját, amelyben széles körű levéltári forrásokra támaszkodva79 értékes adalékokat közölt a település római és középkori előzményeiről. „Pest bámulatos terjedése és örvendetes csinosodása következtében a régiebb határok, építmények, emlékek; mennél inkább mennek feledésbe a város sajátságos régiségei.”80 Fraknói Vilmos dicsérő szavai szerint „A város régibb történetének és középkori épületei csekély maradványainak vázlatos ismertetése után, tulajdonképpeni feladatául azt tűzi ki, hogy a törökök kiűzetését követő időszakot, a város újjászületésének viszonyait, a XVII. század végétől a XVIII. század közepéig, állítsa szemünk elé.”81 Egy kisebb tanulmány erejéig fontos kérdéseket boncolgatott a török kor előtti Buda topográfiájával kapcsolatban.82 A korábbi álláspontoktól eltérően helyesen vetette fel, hogy a ferences kolostor a Szent János kapu közelében lehetett, illetve a Helyőrségi templomot a Mária Magdolna plébániatemplommal azonosította.83 A lokalizálásokat elősegítette, hogy tisztázta a Szent György utca eredeti helyét.84 Rómer életének utolsó állomása Nagyvárad volt. 1877-ben ugyanis elnyerte az egyházmegye egyik kanonoki stallumát, s megvált a fővárosban viselt tisztségeitől.85 A XVIII. század középső harmadában Patachich Ádám nagyváradi püspök azzal kívánta emelni udvarának fényét, hogy a tudományos és irodalmi élet terén kitűnő egyházi személyeket hívott meg tisztes megélhetést biztosító, ám kevés hivatali kötelezettséggel járó kanonoki stallumokra. Rómer így olyan nagy formátumú tudósok nyomdokaiba léphetett, mint Schönvisner István, Pray György, Katona István vagy Fejér György.86 Az egyházmegye területe számos kutatási lehetőséget rejtett magában. így például régi terve volt, hogy terepbejárással kataszterizálja Bihar megye még meglévő régészeti és műemlékeit.87 Maga a jegyzék nem maradt fent, de Bihar megye régészeti és néprajzi szempontból című műve fontos információkat tartalmaz.88 Az utakra elkísérte Storno Ferenc is, aki számos illusztrációt készített több, azóta már megsemmisült templomról, freskóról, kazettás famennyezetről, klenódiumról.89 Rómer nevéhez fűződik a váradi vár első tudományos igényű feltárása. Annak ellenére, hogy Ferenc József még 1857. május 16-án megszüntette annak erőd jellegét, az ásatásokra csak az 1880-as évek elején kerülhetett sor. Trefort Ágoston 1882. február 19-én bízta meg a tudóst a régészeti munkák irányításával.90 Az anyagi problémák miatt végül 1883. szeptember 16-án kezdődhetett meg a munka. A fő célt az egykori, I. (Szent) László alapította székesegyház maradványainak a meghatározása jelentette, ugyanakkor a teljes feltárásra nem volt lehetőség.91 Az ásatás a közvélemény érdeklődésére is számot tarthatott, mert a székesegyházat sokáig elvesztettnek hitték.92 A leletek közül mindenképpen meg kell említeni Andrea Scolari és Thurzó Zsigmond püspökök sírköveit, de Rómer figyelme szinte mindenre, 86
