Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Gráfik Imre: Rómer Flóris a magyarországi néprajzi gyűjtés kezdeteinél
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK Xántus János mint előterjesztő értelemszerűen, Rómer Flórián pedig, mint világkiállítási tapasztalatokkal és kultúrtörténeti műtárgyak gyűjtésének gyakorlatával rendelkező tudós kutató került megbízásra. (Banner-László-Oroszlán 1958) A megbízatásról, a megindult gyűjtésről, a gyűjtőút egyes állomásairól a korabeli sajtó több alkalommal is hírt ad, illetve beszámol (Vasárnapi Újság 1872. 361; Hazánk és a Külföld 1872. 236 és 248; Hermanstaedter Zeitung 1872. november 8; Vasmegyei Lapok 1872. augusztus 25). A gyűjtés természetesen nemcsak a körrendeletben foglaltak és ajánlottak szerint zajlott, hanem egyéni kezdeményezések útján és módján is. Mint később tárgyaljuk, Rómer gesztusa következtében Xántus János szülőföldjén, Somogybán használhatta fel rokoni, baráti ismeretségeit az igen eredményesnek bizonyult gyűjtőmunkában. Rómer Flórián levelezéseiből is tudjuk, hogy ő is igénybe vette vidéki szakmai és emberi kapcsolatait a gyűjtés eredményessége érdekében. Nyáry Jenő (1836-1914) ősrégésznek írott leveleiben konkrét utalások vannak a nógrádi népviselet felderítése és sikeres begyűjtése tárgyában. 1872. augusztus 3-án Pesten kelt levelében Rómer a következőket írja: „Kérlek, csinálj kis tervet a Nógrádi népviseleti kirándulásra, és kutasd ki, hol lehetne valami meglepőt és újat gyűjteni — a régiségeken kívül.” (Kőhegyi 1971, 284.) Egy hónap elteltével írott újabb levelében már arról értesülünk, hogy a gyűjtés — ha nem is a legjobb feltételek és körülmények között, de — meg is valósult: „További utam folytonos esőzés közt és a lehetőleg, legrosszabb utakon történt. Breznó-Bányán rendeltem személy ruhát, Libeth Bányán csak láttam. Beszterczéről hol épen heti vásárkor valék ismét női munkákat rendeltem, Zólyomban pedig szűröket, dolmányokat stb. Selmeczen is töltöttem egy napot, de csekély eredménnyel, míg végre a folytonos eső miatt haza tértem. Korsót és tálat kaptam egy párt, de már erre minden nagyon drága! Jártak már erre is kutatók, azoknak nyomai után pedig rossz gescheftelés esik.” (Kőhegyi 1971, 285.) Xántus János és Rómer Flórián két gyűjtési körzete a megvalósított gyűjtésekre vonatkozó dokumentumok alapján felvázolható. Rómer Flórián gyűjtési útvonala a Nemzeti Múzeum Régiség és Kincstár tárgyainak leltári adataiból következtethető ki. A gyűjtési helyekre vonatkozóan Bars, Gömör, Szepes, Túróc, Trencsén, Nyitra, Sopron és főleg Pozsony megye található meg, de szerepel a Dunántúl és Kalocsa vidéke, valamint Pest megye is. (Sándor 1953, 330.) Itt jegyezzük meg, hogy magunk szúrópróbaszerű betekintéssel a Magyar Nemzeti Múzeum régiségosztályának 1871-1873. évi jegyzőkönyvébe, nem tudtuk minden kétséget kizáróan beazonosítani a Rómer-féle gyűjtés tételeit. Mindazonáltal a hivatkozott adatok az ország északi és nyugati részét fedik le, azaz a Felvidék és a Dunántúl területét. Sajátos módon e megoszlásból kimaradt az ország középső része, az Alföld, melyet a néprajzi kutatás — főként Györffy István révén — csak évtizedekkel később helyez a vizsgálódás előterébe. (Illyés 1964; Selmeczi Kovács 1981; Györffy 2000) 270
