Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: A nemnemes társadalom strukturális sajátosságai Moson vármegyében a rendi korszak végén

ARRABONA 2012. 50/1

TANULMÁNYOK

Ugyanő néprajzi szempontból jelzi, hogy a Kőszegtől, illetve Sopron vármegyétől északra, a Lajta-vidékén és Pozsony környékén élőket felső-horvátoknak (Ober-Croaten) nevezték, míg a Kőszegtől délre lakókat (a Muráig bezárólag) alsó-horvátoknak (Unter-Croaten). (Csaplovics 1828,11.)

32 A megye közepén észak-déli irányban húzódó magyar-német nyelvhatár meglehetős állandóságot mutatott, a XVI. század közepi állapothoz képest csak egy-egy település csúszott át a másik oldalra. A magyaróvári uradalom területén az 1565. évi urbárium névanyaga alapján a német települések keleti határa: Rajka, Hegyeshalom, Levél, Szolnok, Szentpéter. A magyar települések nyugati határa: Bezenye, Moson, Halászi, Káinok, Magyarkimle, Lébény. Magyaróvár vegyes lakosságú volt. (Tobler 1979, 53.)

33 Összefoglalóan lásd Magyarország helységnévtára 1993; továbbá Grailich 2004, 35-51.; Hómmá 1964; Deák Ernő 2006. A régió etnikai megoszlásának feltehetően az első, színes térképen történő ábrázolását lásd Haeufler 1846.

34 A horvát fuvarosok például jól beszéltek németül, magyarul viszont kevesen tanultak meg közülük, a határ menti közegben erre kevéssé volt szükségük. „Uebrigens haben sie auch fast alle Deutsch gelernt, Ungarisch in der Regel nicht. Diese Kroaten sind meistens die Fuhrleute dieser Gegenden, und als solche machen sie ebenso große Reisen, wie manche andere ihrer slavischen Brüder.” (Kohl 1842, III. 6-7.)

35 A megye vallási arculatának kialakulásáról lásd Hillinger 1977, az evangélikus közösségek létrejöttéről Dingelmaier 1988.

36 A protestáns kulturális hatások továbbélését részletesen bemutatja Kögl 1941.

37 Vö. Búzás 1966-1969. Még a horvátok között is voltak protestánsok, amit egy 1568-ban Regensburgban megjelent munka bizonyít, de a XVII. században valamennyien rekatolizáltak. (Zimmermann 1950, 8., 12., 17.)

38 Korabinsky 1786, 9-10. Pár évvel korábbról ugyanezt írja Windisch 1780,1. 287. is.

39 Neudorf-puszta vitatott jogállású terület volt, ami nemcsak ez esetben jelentkezett, hanem az adózás, újoncállítás, közmunkafelosztás területén is. Az évszázadokig feloldhatatlan probléma abban állt, hogy ha Bruck város határához tartozik, akkor területén a magyar vagy pedig az ausztriai jog érvényes-e? A konfliktus történetét lásd Horváth 2009b.

40 „...die Bauernhöfe bestehen ganz gewöhnlich aus einem langen, schmalen Gebände, dessen schmale Seite auf die Dorfgasse steht, und zwischen je zwei solchen Gebänden befindet sich ein eben so langer nur einige Klastern breiter Hofraum; nur die Scheunen liegen der Feuergefahr wegen häufig etwas abseits.” (Hecke 1861, 31.)

41 Az egy ház - két család modell legszebben az 1860-as évek kataszteri térképein mutatkozik meg.

42 A számosállat-állomány nagyságának kiszámításakor Wellmann Imre mértékeit követtem, aki abból indul ki, hogy egy számosállat körülbelül 500 kg élősúlyú jószágot jelöl. „Az élősúlyban két évszázad alatt bekövetkezett nagy változások miatt fejlett korú szarvasmarhából és lóból 1-1-et, juhból 10-et, sertésből 4-et vettünk 1 számosállatnak.” (Wellmann 1967, 357.)

43 A korrelációs elemzésbe bevont változók: (1) a szántók mérete pozsonyi mérőben - 1828; (2) a rétek kiterjedése kaszásban - 1828; (3) a szőlők kiterjedése kapásban - 1828; (4) a számosállatok száma - 1828; (5) a házak száma -1827; (6) a háznépek száma -1827; (7) az előrebocsátottak száma -1827; (8) a szolgák-szolgálók aránya a jobbágyokhoz képest - 1827; (9) a parasztok aránya a zsellérekhez képest - 1827; (10) a parasztok és zsellérek aránya a polgárokhoz képest -1827; (11) a parasztok és zsellérek aránya a férfiakon belül -1827; (12) a parasztok aránya a férfiakon belül -1827; (13) a zsellérek aránya a férfiakon belül-1827; (14) az egy házra jutó háznépek száma -1827; (15) az egy házra jutó lakosságszám- 1827; (16) az egy háznépre jutó lakosságszám- 1827; (17) az egy háznépre jutó születések száma -1827; (18) az egy házra jutó születések száma -1827; (19) az egy háznépre jutó halálozások száma -1827; (20) az egy házra jutó halálozások száma -1827; (21) a 17-40 év közötti keresztény férfiak aránya a nős férfiakon belül -1827; (22) természetes szaporodás (születés-halálozás) - 1827; (23) a lakosság számának változása 1818-1827 között, 1827 százalékában; (24) a lakosság számának változása 1827-ben, 1805 százalékában; (25) nyers születési arányszám (1000 lakosra jutó születés) - 1827; (26) nyers halálozási arányszám (1000 lakosra jutó halálozás) - 1827.

44 A levéltár nevének hivatalos nevét és annak rövidítését - MNL GYMSM GYL MR - több okból sem használom. A név és a rövidítés amellett, hogy nehézkes, elüt a hazai megyei levéltárak nevének rövidítési gyakorlatától is, és önmagában is tükrözi azt a gyarmati szemléletet, ami a hétköznapokban Győr és Magyaróvár viszonyában az utóbbi hátrányára jelen van. Az általam használt „MmL” rövidítés egyszerre állít emléket az egykori Moson vármegyének és jelzi M [oson] m [agyaróvár] L [evéltárát], mintegy virtuálisan elhelyezve e fontos intézményt az ország levéltárainak sorában.