Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
ARRABONA 2010. 48/1. TANULMÁNYOK tokát találhatunk. A 2., 6., 8., 9., 15. és 18. dallam az előbbi jegyekkel vegyes mixolíddal nyúl vissza a „szó”- végű új stílusú korban régebbi elődeihez /= „Bujdosik az árva madár”, „Erdő ,erdő ,erdő” „Szegény vagyok”, stb./ Ezekre a dallamokra írta Kodály tanár úr az „úri mundér” dallamrajz kifejezést. Természetesen ez nem von le semmit a ballada jelentőségéből. Aláhúzom, és még egyszer örülök a lelet szakszerű, gondos körüljárásának és nagyon alapos vizsgálatának. Bár tennék ezt más néprajzosok! Itt óriásiak a tartozások! Gondoljuk csak el mennyi monográfia, vagy dallamcsalád-kutatás történt Bartók óta. Két kézen megszámolhatóak. Itt küldöm néhány összecsengő /-hasonlító/ táblázatomat: 1, a „szó”-végűek, 2, a „dúros”-ok.” A könyv megjelenése után többen jelezték, hogy a mű elindított bennük valamiféle gondolatot, kutatási szándékot. Volt például egy nyelvész kolléga, aki azon elmélkedett, hogy a Dely név mennyire tekinthető beszélő névnek a „deliség, szépség” vonatkozásában, hiszen az adatközlők elmondása és a peranyag szerint a lány nagyon szép volt. Az eseménytörténeti kutatás, illetve a jogtörténeti dokumentumok a jogászok figyelmét is felkeltették. Dr. Kiss Anna jogász, kutató az egyik jogász szaklapban elemző sorozatot közölt, amelynek első része Ki ölte meg Defy Márit? (Kiss 2009, 16/1. 61-63.), a második Miért ölték meg Defy Márit? címmel jelent meg. (Kiss 2009, 16/3-4. 79-80.) Dely Mári nevének, illetve történetének köztudatba kerülésével persze akadtak megdöbbentő, vagy talán mosolyt fakasztó ötletek is: például az egyik helyi önkormányzati fórumon felvetődött, hogy Győr egyik Szigetközbe vezető utcáját Dely Máriról nevezzék el. A balladakutatás további folytatásához többen adtak új ötleteket is, így Nagy Gáspár a soproni bemutatón: szerinte a lány vőlegénye háttérbe került az anyagban. Sajnos, azóta sem találtam adatot, utalást vele kapcsolatban sem a dokumentumokban, sem pedig a folklóralkotásokban. Szintén Nagy Gáspár vetette fel, hogy a molnárlegény börtönbeli meggyilkolási kísérletének dokumentumait is tovább kellene keresni, hogy jobban megértsük cselekedeteinek és korai halálának lélektani hátterét. A balladának célja a katarzis, a lelki megtisztulás kiváltása, amelyet elérhetünk a ballada felelevenítésével, de újabb belőle született alkotások bemutatásával is. Dely Mári balladája, illetve a belőle született további művek nemcsak a tudományos életbe, hanem a közművelődés vérkeringésébe is bekerültek. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a balladakutatás segítette több falu helyi, néprajzi értékeinek tudatosítását, megerősítését. Természetesen a kutatás engem is megerősített abban, hogy érdemes példaképeim útját járni, hisz a tudományos eredmények mellett számos lelki élményt, örömet kaptam. Köszönet érte mindenkinek, elsősorban Mesteremnek, dr. Barsi Ernőnek, Ernő Bácsinak! S én is csak azt tudom javasolni, amit Veres Péter: „Ajánlom hát, hogy menj vissza egy kissé, mint én, az elhagyott népkultúrába és hiszem, hogy csakúgy, mint én, újjászületve térsz vissza.”18 138
