Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - Tóth László: Tisztelgő reminiszcenciák a kilencven éves dr. Barsi Ernőről
ARRABONA 2010. 48/1. TANULMÁNYOK a földművelés és pásztorkodás módszereit és eszközeit, kutatja és feldolgozza a népi hiedelmeket, a népdalokat, a meséket, a gyermekjátékokat. így vált az évek során Barsi Ernő régiónk kiváló és meghatározó néprajzos személyiségévé. írásaiban, munkáiban, előadásaiban és magyarázatai során mindvégig érezzük a tanár úr átszellemült, izzó, kristálytiszta magyarságát. Félti nyelvünket, népünket és hazánkat, felelősséggel szolgálja a magyarság európai népek közötti megmaradását. Az egyetértés híve: a keresztény európai és a magyar nemzeti értékek szimbiózisában érez és gondolkodik. Végezetül összegezzük, hogy Barsi Ernő sokoldalú tevékenysége során mivel foglalkozott az eltelt évtizedek alatt: zenetanár, hegedűművész, református lelkipásztor, falukutató, a népi kultúra, néphagyomány, népdal, népmese, néptánc és gyermekjátékok gyűjtője, kórusok karnagya. Folklorista: minden, ami a szellemi néprajz fogalomkörébe tartozik. Folyamatosan előad a honismereti konferenciákon és népfőiskolákon. Újabban történetkutató, nyelvész és irodalomtörténész. Sokoldalú kutató, amolyan régi értelemben vett tudós tanár! Barsi Ernő szellemi jelenléte és munkássága döntően befolyásolta a Győr környéki, szigetközi és rábaközi néprajzi kutatásokat. Számtalan személyes találkozásaink közül két kiemelkedően emlékezetes eseményt idézek fel: még a múlt század 90-es éveiben Sümegen a múzeum rendezett egy Kisfaludy Sándor tudományos emlékülést neves irodalomtörténészek részvételével. Közöttük volt Barsi Ernő is, aki a Himfy-költő muzsikusi művészetéről tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást. Nem közismert, hogy Kisfaludy Sándor a költészet mellett zeneszerző is volt, kiválóan hegedült, több zongorára írt tánca megjelent a testvéröccse, Kisfaludy Károly szerkesztette Aurórában. Kisfaludy Sándor komponált még inszurrekciós indulót is a Napóleon ellen harcoló magyar nemesi csapatok részére (1809). Bécsi évei alatt egy kávéházban — nagy bohém lévén — hegedűn előadta egy magyar verbunkos tánc zenéjét, nagy művészi átéléssel. A kávéházban tartózkodott Ludwig van Beethoven, a nagy német zeneszerző, s megtetszettek neki a verbunkos zene alapmotívumai. Utóbb ezeket felhasználta a hírneves Örömóda komponálása során. A meglepetést a konferencián az okozta, hogy Barsi Ernő eljátszotta hegedűn a Kisfaludy-féle verbunkost, s utána Beethoven Örömoddját. A hasonlóság felismerésének pillanatában a hallgatóság körében hatalmas tapsvihar tört ki, s Barsi Ernő szerényen meghajolt a tapsoló publikum előtt. A tanár úr ezt követően még beszélt Kisfaludy Károly megzenésített verseiről. Igen emelkedett hangulatban zárult Barsi Ernő sümegi szereplése. (Barsi ez irányú kutatásai 1994-ben egyébiránt kötetben is megjelentek Kisfaludy Sándor dalban, muzsikában címmel.) Az ülésszak végén felajánlottam a Barsi-házaspárnak (Ida néni is szereplője volt a műsornak), hogy autón hazahozom őket Győrbe. Az utazásunk is élmény számba ment. Ernő bácsi folyamatosan beszélt nemzeti büszkeséget ébresztve a magyar táj szépségeiről, ám némelyik Pápa környéki falu helységnévtábláját látva felfüggesztette a Dunántúl dicséretét és lakonikusan megállapította, hogy itt Noszlopra és Takácsiba került egy-egy tanítványa. Ezután sorolta a falvakat, hogy tanítványai közül ki, hova került és kezdte dicsérni őket, hogy az oktatás mellett egyik néptánc csoportot vezet, a másik énekkart szervez, a harmadik művelődésiház-igazgató és meghívta őt egy előadásra. Számomra az volt a legnagyobb meglepetés, hogy húsz év után is emlékezett tanítványai nevére. Győrbe érvén a legnagyobb tiszteletet érezve búcsúztam tőlük. 8
