Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Hetényi János: Szent László király népi tisztelete - különös tekintettel a ponyva-nyomtatványokra és a Karancs-hegyi népi emlékezetre
HETÉNY JÁNOS SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NÉPI TISZTELETE ... Hetény János SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NÉPI TISZTELETE - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PONYVA-NYOMTATVÁNYOKRA ÉS A KARANCS-HEGYI NÉPI EMLÉKEZETRE Mi sem természetesebb, hogy ennek a témának ismertetéséhez — még saját anyagunknak birtokában is — mindenekelőtt Bálint Sándor (1904-1980) közismert alapművéhez (Bálint 1977,1. kötet, 480-504., 522-526.) fog hozzá az ember. Tekintélyes 24 oldalon és 90 jegyzettel valóban megtaláljuk a Szent László király tiszteletére vonatkozó alapvető ismereteket. Tehát méltányolható a bemutatott anyag mennyisége, de — ez feltűnő! — nem korabeli vagy közelmúltú néprajz, hanem értékes kultusztörténet! A Képes Krónika lapjain olvasható mogyoródi látomásról, a cserhalmi (kerlési) ütközetről, a leányrabló kunnal való küzdelemről és a párhuzamba hozható elemekről kapunk Bálint Sándor tollából értékes elemzéseket. De már a Szent László-patrocíniumokról is csak felsorolást találunk, nem teljes kultuszbemutatást. Népének Szent László életéről egy ponyvanyomtatványon Szent László király nagy Mária-tisztelő volt. A Lovagkirály népi emlékezetét erről az alapról is megközelíthetjük. Alapításait ugyanis az ő oltalma alá helyezte. így a nagyváradi püspöki székesegyházat, a horvátok nemzeti püspökségét Zágrábban, a Szentjobb őrzésére rakott monostort és a nagytapolcsányi (Nyitra vm.) apátságot. Tudomásunk szerint valamennyi alapítását Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltette fel. Kódexirodalmunkból is erre következtethetünk. A Peer-kódex például a Szent Lászlót dicsérő himnuszában így szól: „Mert választó az Szíz Mária, / Megdicsőíte sok jó ajándékkal, Hogy te őriznéd és oltalmaznád, / Neki ajánlód jó Magyarországot.” (Nyelvemléktár II. 82.) Vizsgálódásaim nagyrészt a vallásos ponyva-irodalom emlékeiben őrzött Szent László-énekekre és imádságokra terjedtek ki. A ponyvairodalom a XIX. század végétől az olcsó tömegirodalom elnevezése, de művelődéstörténeti szerepe a XVI. századtól, a reneszánsz és a barokk időszakában sokkal jelentősebb. Ezeket a néhány lapból álló nyomtatványokat vásárokon, földre kiterített ponyvákon vagy ponyvasátrak alatt árulták, innen kapták nevüket. Többféle történeti réteget hordozó, gazdag tematikájú, összetett anyagról van szó. A parasztság leginkább istória, levél névvel illeti. Elterjedésüket a könyvnyomtatás tette lehetővé, bár a szóbeliséggel való szoros kapcsolata évszázadokon át megmaradt. A XVI. századtól a német Flugblatt (röplap), valamint a Moritüt és Bänkelsang hatása mutatható ki. A XVTI-XVIII. századi népkönyvek többsége vallásos vagy szépirodalmi ponyva, mely elsősorban a nemesség és a polgárság igényeit elégítette ki. A paraszti tömegekhez először a XVIII. század végén, nagyobb számban a XIX. század második felében jutott el. A vallásos ponyva elsősége ekkor is megmaradt ugyan, de mind nagyobb teret hódítottak a betyártörténetek, bűnügyi és szórakoztató történetek. (Pogány 1978; Lengyel 2001, 136-151.; Tüskés-Knapp 2002, 235-266.) 267
