Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Győr-belvárosi ásatások

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK Bajcsy-Zsilinszky u. 36. Az Aradi vértanúk útja - Bajcsy-Zsilinszky út - Baross út - Árpád út által határolt belső udvaron mélygarázst szándékoztak építeni. 2000 áprilisában a pincékkel és újkori bolygatásokkal szabdalt területen próbafeltárást végeztünk. Mindkét szondánkban az a sávos rétegződésű betöltés jelentkezett, amely a várárok feltöltésére jellemző. 250-300 cm mélységben nedvessé, iszapossá vált a talaj. Az előkerült leletanyag elsősorban XVII-XIX. századi, mázas és szürke, redukált égetésű házikerámia, elvétve 12 római cserép is előfordult benne. A korábban megfigyelt déli várárok-szakaszoktól valamint a Fehérvári-kaputól mért távolsága alapján valószínűnek tartjuk, hogy az egyik ravelint körülvevő árok betöltésében dolgoztunk. Szent István út 4. 1994-ben építkezés során kerültek elő későrómai sírok. Leletmentésük két részletben történt. Július végén Figler András feszített tempóban 6 sírt és 12 települési objektumot tárt fel. Értékelésük nehéz, mivel sem felmérés, sem sírrajzok nincsenek az adattári dokumentációban, sőt a leletek egy része is lappang. így szinte teljesen a leírásokra kell hagyatkoznunk. Az objektumok között földbe mélyített kunyhó, kút, gödör, árok, terrazzo padló szerepel. Némelyiknek az egyes sírokhoz viszonyított relatív kronológiája ismert, korábbiak és későbbiek is vannak. 27. kép Jókai u. 7-9. REGINUS sigillata (Tanai Csaba felvétele) 28. kép Árpád u. 93. Árpád-kori cserépbogrács (Tanai Csaba felvétele) Árpád út 93. A mai értelemben vett Belváros területén, de a török kori váron kívül a próbafeltárás 2003. május-július között történt. A területen a római kort mindössze néhány, az üledékes, iszapos altalaj felszínén szórványosan előkerülő kopott, „vízhordta" edénytöredék jelzi. A XIII-XIV. században az árkokkal tagolt telkek külterületet jeleznek, ahol azonban szórványos telepnyomokat: gördöket és kemencét is megfigyeltünk. (28. kép) A környezetéhez képest valószínűleg alacsonyan fekvő területet a XIV-XV. század folyamán helyenként 80 cm vastagon feltöltötték, feltehetőleg mezőgazdasági tevékenységet folytattak rajta. A késői középkorból objektumot nem találtunk, a XIX. század második felében jelentős tereprendezés történt a telken, amely újabb feltöltéssel járt. 134