Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Áldozó István: A repülőgépgyártás decentralizálása és hanyatlása a német megszállás után

ÁLDOZÓ ISTVÁN A REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS DECENTRALIZÁLÁSA ÉS HANYATLÁSA ... A Vagongyár szerszámgépei közül 33 darabot Budapestre szállítottak. A terveket azon­ban módosították, így a fertőrákosi barlangot a Danuvia gyár vette át, amiért a Va­gongyárnak kárpótlást kellett fizetnie. 17 A biztonságos helyek kiválasztása, valamint az infrastruktúra megfelelő állapo­tának kiépítése után hozzá lehetett látni a költöztetések technikai lebonyolításához. A munkát nagyban hátráltatta a súlyos szállítójármű- és üzemanyaghiány. A Magyar Vagon- és Gépgyár üzemeiben a bejáratáson lévő Botond gépkocsikkal végezték a kitelepítést. (Tabiczkyné 1971, 158.) A Dunai Repülőgépgyár részlegeinek kitele­pítésekor a Budapest területén található összes MATEOSZ tehergépkocsit igénybe kellett venni, sőt esetenként még vidékről is rendeltek bejárműveket. 18 A Kereske­delmi és Közlekedési Minisztérium X. osztályán Noiret miniszteri tanácsos vezeté­sével tárgyalások folytak a kitelepítésben résztvevő tehergépkocsik üzemanyag el­látása tárgyában. A szállítások miatt az üzemanyag szükséglet nagymértékben meg­emelkedett, Magyarországon azonban a német szállítási kötelezettségek növelése, valamint a motalko termelés csökkenése miatt súlyos üzemanyag hiány lépett fel 19 . Súlyosbították a helyzete a magyar kőolajfinomítók ellen intézett gyakori angol és amerikai légitámadások is. 20 Felvetődött a benzinkutak egy részének lefoglalása, va­lamint a benzinjegyek kiadásának szigorítása. A megbeszéléseket követően a lég­erők személy- és tehergépkocsi parkjához csak a Repülő Átvételi Bizottság (RAB) ál­tal hitelesített jegyekkel lehetett üzemanyagot igényelni. 21 A magyar műszaki sze­mélyzet felvetette a gépkocsik fagáz üzeműre való átalakítását, ezzel az üzemanyag fogyasztás mennyiségét lehetett volna csökkenteni. A Honvédelmi Minisztérium 3/b. osztálya azonban tiltotta a fagáz üzemű gépkocsik forgalomba hozatalát, elsőként a tiltást kellett feloldani. 22 Sokszor a kitelepítendő gyáregységek célba érése után is jelentkeztek problémák: 1944 augusztusában például a kőbányai vasútállomáson négy vasúti kocsi veszte­gelt napokon keresztül, mert a leltárazáshoz és a német termékek formális elvá­molásához nem állt rendelkezésre gépírónő. 23 A költöztetések lebonyolítása meg­lehetősen kockázatos vállalkozás volt, hiszen az angolszász légierő a teherszállít­mányokat, valamint a vasúti kocsikat is gyakran bombázta. A kitelepülés folyamán azt is figyelembe kellett venni, hogy az átszervezések a termelésben ne vezessenek olyan nagy kieséshez. Persze a magyarországi tervek teljesülésében a munkaközösség osztrák területen lévő üzemei is segítséget nyújtottak. Ugyanakkor a Birodalom te­rületén lévő gyárak még nagyobb bombatámadásnak voltak kitéve, így maximális segítséget tőlük sem várhattak a magyar hadiüzemek. A termelés decentralizálását, a költöztetések lebonyolítását úgy kellett végrehajtani, hogy az ipari termelésben nagyobb kiesések ne történjenek. Ha csak a széttelepítés lebonyolítása jelentette volna a problémát, akkor is történtek volna visszaesések a gyárak termelésében. A Német Birodalom és a Magyar Királyság területének fo­lyamatos bombázása, a tervező gárda, valamint a szakmunkások kiábrándultsága, rezignáltsága és a harci események miatt fokozódó anarchikus állapotok súlyosbí­tották a problémát. Még 1944 márciusában, a német megszállás előtti napokban Da­imler Benz (DB) 605-ös motorok tartó rudjainak gyártásában a Weisz Manfréd Mű­veknél komoly félreértésekre került sor. A gyár csepeli műhelyében ugyanis a Hon­védelmi Minisztérium által kiutalt csövekből DB 605 A típusú motorokhoz állítot­tak elő tartórudakat, holott a DB 605 B típusúakhoz kellett volna. Persze a párhu­zamos gyártás miatt az anyag nem ment veszendőbe, viszont a nyersanyagínséges időkben a HM-nek újabb „szemes csővégeket" kellett kiutalnia Csepelre. 24 A mi­nisztérium gondoskodott a pótlandó nyersanyag beszerzéséről, ezután a csepeli gyár­nak 175 darab tartórudat kellett előállítania. 25 Gondot okozott a német szerszám­329

Next

/
Oldalképek
Tartalom