Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szabó Ádám: Dominus. Újabb ún. „Dunai Lovasistenek” ólomtábla Pannoniából

SZABO ADAM DOMINUS Szabó Ádám DOMINUS Újabb ún. „Dunai Lovasistenek" ólomtábla Pannoniából Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron megyei Barátföldpusztán (Észak Pannónia Superior, Quadrata, a ripa mellett Ad FZexum-Mosonmagyaróvár és Arrabona-Győr között)

1 szántóföldről került elő fémkeresős terepbejárás alkalmával egy római kori fémtábla 2003-ban. Őrzési helye a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum, leltári száma 2006.7.1.

2 (1. kép) A tábla jobb felén, a teljes szélesség egyharmadánál hosszában ketté van törve. Középtájon kismértékben hiányos, sérült: jobb felső sarkánál bevágás van, a bal alsó széléből kitört egy darab. Anyaga kemény ólomötvözet. Színe világosszürke. Súlya 130 gramm. Magassága 82 mm, szélessége 100 mm. Vastagsága átlagosan 3,4 mm, a legkiemelkedőbb részen 6 mm. Gyöngyfüzérszerű keret veszi körbe a tábla vízszintesen két mezőre osztott felületét. A két sík közül a felsőben egy sor 5-5,5 mm magas betűkből álló domború felirat; a táblán összesen 32 ábra, illetve ábra-együttes látható. Hátsó oldala sima. A táblát formába öntve készítették, ábráinak ezért helyenként bizonytalan a körvonala. A tábla, szerkezetét és ábráit tekintve kétségtelenül az ún. „Dunai Lovasistenek" emlék-együttesébe tartozik. Több, pontos analógia nélküli vonása ellenére nem látszik hamisítványnak. A tárgycsoport ismert példányainak száma mára meghaladja a 300 darabot. Néhány kivétellel mind Illyricumból származnak, ezen belül főleg a két Pannoniából, a három Daciából és a két Moesiából. A területen belül Sirmium (Dél-Pannonia Inferior) és a közeli, Singidunum - Viminacium (Moesia Superior) közötti területről került elő a legtöbb. Az táblák anyaga közel fele-fele arányban márvány illetve ólom, mellettük ismert néhány egyéb anyagból — réz, közönségesebb kő, féldrágakő, terrakotta stb. — készült példány is. A korábbi közlésekre támaszkodva az első teljesség igényével készült összefoglalást, az ábrák egyenkénti elemzését Dumitru Tudor készítette el (CMRED). Őt követően Ivana Popovic közölt egy öszszefoglalást bőséges tárgyanyagra támaszkodva Les Cavaliers Danubiens címmel (Popovic 1992), a többek által írt Heros Equitans címszó alatt (Aleksandrina Cermanovic-Kuzmanovic és mások, LIMC 1019-1081.).

3 Az idézett művekben a szerzők részletesen elemezték a tárgycsoport ikonográfiáját és kronológiáját, az általuk képviselt kultuszforma elterjedési területét, illetve javaslatokat tettek a kultusz eredetének és mibenlétének meghatározására. A meghatározásokban egyöntetű módon támaszkodtak E. Will munkájára (Will 1955). A CMRED által képviselt önálló Dunai Lovasistenek meghatározástól kissé eltérő módon, bár önálló egységet alkotóan, a LIMC összefoglalójában az ún. thrák lovas emlékanyagával (ugyanott ld. a korábbi irodalmat is) összefüggésben került tárgyalásra az emlékcsoport. A bővülő számú emlékanyag további példányait közölte S. Krunic, M. Taceva és Gábor O.,

4 a korábbi irodalomra támaszkodó interpretációkkal. Újabb rendszer szerint tárgyalta összefoglaló jelleggel az emlékanyagot Daciával kapcsolatban S. Németi.

5 A rejtélyes tárgycsoport és az egyes táblákon látható bonyolult ábrarendszer által képviselt szimbolizmusának értelmezési köre rendkívül változatos, az idézett irodalomban a szerzők össze is foglalták őket. Mára főleg a leideni EPRO sorozatban megjelent CMRED nyomán a Dunai Lovasistenek név és 95