Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Domokos György: A várinventáriumok és jelentőségük a törökellenes védelmi rendszer történetének kutatásában

ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK 21 Néhány leltár éppen amiatt maradt ki a feldolgozásból, mert az amúgy is túlreprezentált észak-magyarországi területen fekszik. Annak eldöntése azonban, hogy egy vár az adott pillanatban épp melyik végvidéki főkapitánysághoz tartozott, nem mindig egyszerű, mert az ehhez felhasznált korabeli várlisták, nyilván a hadi helyzet változása függvényében, egyes várakat más-más főkapitánysághoz soroltak. Ilyen „nehéz eset" pl. Murány vára, amelyet négy lista a felső-magyarországi, négy pedig a bányavidéki várak között említ. A felhasznált várlisták a következők: 1556: ÖStA HHStA Hungarica, Allgemeine Akten, Fase. 76. Konv. A. fol. 40-63.; 1576 és 1582: Pálffy 1995.; 1588: Archiv des Germanischen Nationalmuseums, Nürnberg, Weltliche Fürsten, Siebenbürgen, ZR. 7657. fol. 1-129.; 1625: ÖStA FHKA HKA HFU RN 130. 1626. Juli fol. 54-59.; 1652: ÖStA FHKA HKA HFU RN 237. 1652. März fol. 653-659.; 1552,1607,1660,1667: Takáts, 1908a. 264-266., 295-298., 299-303. Az 1556., 1588., 1625. és 1652. évi listákat Pálffy Géza bocsátotta rendelkezésemre, akinek segítségét ezúton is köszönöm. 22 Felső-magyarországi főkapitányság: Diósgyőr, Ecsed, Eger, Kalló, Kassa, Krasznahorka, Ónod, Putnok, Sáros, Szádvár, Szatmár, Szendrő, Tokaj, Ungvár, Zólyom, és még ide sorolható némelykor Munkács, Patakés Várad is; Bányavárosi főkapitányság: Bakabánya, Bozók, Csábrág, Dobronya, Érsekújvár, Fülek, Hollókő, Kékkő, Komjáti, Korpona, Léva, Murány, Szitnya, Végles, és olykor Nyitra és Trencsén; Győri főkapitányság: Csesznek, Győr, Keszthely, Palota, Pápa, Szentmárton, Tata, Tihany, Vázsony, Veszprém, de földrajzi elhelyezkedésük folytán ide sorolható még Komárom, valamint Pozsony és Magyaróvár is; Kanizsai (később Kanizsa ellen vetett) főkapitányság: Egerszeg, Egervár, Kanizsa, Kapornak, Komár, Körmend, Szemenye, Zalavár, valamint ide lehet sorolni a már korábban elveszett Babócsát és Szigetvárat is. 23 Gyula a rövid életű Tiszántúli főkapitánysághoz tartozott. (Pálffy 1996.185.) Szolnok pedig „minden sorból kilóg" mivel csak egy 1702. évi leltárát ismerjük, ekkora pedig a főkapitányságok rendszere már felbomlott. 24 Ezek: Árva, Borostyánkő, Divény, Galgóc, Kapronca, Kapu, Kesző, Regéc, Rezi, Sárvár, Sempte, Sümeg, Szarvaskő, Szentgyörgy, Szepesvár, Szombathely, Tátika, Vágbeszterce. Mint láttuk, Munkácsot, Nyitrát, Patakot és Trencsént olykor a végvonal részének tekintették, olykor nem, Bazin pedig szabad királyi város volt. 25 Ezek: Borosjenő, Fogaras, Huszt, Somlyó, Verőce. 26 Pontosabban felhasználtam még az 1711. évi munkácsi inventáriumot is, de abból csak a lövegekre vonatkozó rész került be az adatbázisba. 27 Természetesen az említett átfogó dolgozatomban a török kori folyamatok vizsgálatából kihagytam e leltárakat. 28 A korszakhatárnak, illetve a két század közti határvonalnak természetesen nem a számszerű századfordulót, hanem a hosszú háború lezárulásának időpontját tekintem. 29 Munkámban mindvégig a „tárgy" szót használom összefoglaló névként az inventáriumokban felsorolt fegyverekre, szerszámokra, eszközökre és anyagokra vonatkozóan. 30 Neumann 1992. 110-115. 31 A két leltár felvétele közt eltelt idő meghatározása kapcsán legalábbis elgondolkoztató egy 1583-ban készült trencséni hiánylista fejléce: ,J~)efectus eorum, quae exinuentario illó uetere arcis Trinchiniensis, cum quo arx ipsa Trinchiniensis, anno Millesimo Quingentesimo Sexagesimo quarto assignatafuit Magnificae quondam Margarétáé Zechy, desiderata sunt in noua inuentatione, quae facta est Vigesima tertia die mensisfebruaryAnni MDLxxxiij, quo die ipsa eadem arx assignata est in inscriptione, manibus Magnifia Domini Emerici Forgach." MOL MKA E 156 U et C. Fasc. 96. No. 5. fol. 34r. Elképzelhető, hogy a két időpont között nem készült leltár? Megjegyzem, épp e két időpont közötti időszakból nem áll rendelkezésemre trencséni várleltár. Vagy csupán arról van szó, hogy az utóbbi átadás-átvételkor az előző átadás-átvételkor keletkezett inventáriumhoz viszonyították a helyzetet? 32 Érsekújvár, 1685., Kassa, 1640., Murány, 1649., Szatmár, 1600. 33 Fülek, é.n., Sümeg, 1571. 34 Eger, 1551., 1553., 1554., 1555., stb. 35 Ilyenek például Győr XVI. századi, illetve Kassa XVII. századi leltárai. 36 E beosztás persze sok bizonytalanságot hordoz magában, mivel az inventáriumok fejlécének megfogalmazása olykor nem teljesen egyértelmű. A személyek és tisztségeik azonosításához felhasznált művek: Kenyeres 2002. 833-872.; Nagyi. 1857.; Pálffy 1997. 257-288. 88