Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Balogh Csilla: Avar kori kettős- és többes temetkezések a Duna-Tisza közén
ARRABONA 2006. 44 / 1. TANULMÁNYOK A temetkezések tájolása A kettős- és hármas sírok tájolásáról az esetek nagy többségében fokpontosságú adatokkal nem rendelkezünk és az esetek 20%-ban az égtájakról sincs információnk. A vizsgálható temetkezések túlnyomó többsége (72%) ÉNy-DK tájolású, amely a Duna-Tisza közén az egész avar korban uralkodó irányítás. A sírok 17,5%-a Ny-K, 6%-a É-D, és 2 sír K-Ny irányítású. A Sükösd-Ságod 47-48. sír (5. ábra 1.) és a Szeged-Fehértó A. 282. sír a temetők ellentétes tájolású sírjai közé tartoznak. Sírformák és sírépítmények, a sírgödrök mérete A sírok döntő többsége (88,5%) sima aknasír, többé-kevésbé lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödör. Arányuk feltehetően még nagyobb lehet, hiszen azokban az esetekben is joggal feltételezünk aknasírt, ahol erről külön információ nincsen. Ezen kívül 3 kétoldali padkás, 1 cölöpszerkezetes és 4 fülkesír is előfordul a vizsgált temetkezések között. A padkás sír — Szeged-Kundomb 212., Szokolác-Moravicai út (SCG) 30. és 55. (8. ábra 5.) sír — a késő avar korban klasszikusnak mondható sírtípusba tartozik, ahol a padka a sírgödör két hosszanti oldalán fut és az akna lefedésére szolgáló deszkák megtámasztása volt a célja. E két temetőben a feltárt sírok között a padkás sír gyakori sírformának számít: a kundombi temető 319 sírja közül 25, a szokoláci 74 sír közül 23 volt padkás és mindkét temetőben inkább a 8. századra keltezhető női temetkezésekre jellemző ez a sírforma. Ezekben a temetőkben a padkás sír alkalmazásának nincs megkülönböztető szerepe. 2 A csepel-hárosi 101. sírban a sír hosszoldalánál, a sarkok közelében 2-2 téglalap alakú kiugrás található (Nagy 1998, Abb. 83. 4.). Ez a cölöpös sírforma az avar korban szintén elterjedt, de nem annyira általános típus, és valószínűleg egy, a koporsót védő sírkamraszerű építménnyel hozható összefüggésbe (Wicker 1990, 32., 24. j., Tomka 1979, 76.). Szokatlan jelenségnek számít, hogy fülkesírban kettős temetkezés fordul elő. 3 A makkoserdei temető 48, késői típusú (Bende 2000, 250-251.) fülkesírja közül a 91. és a 270. sírok kettős temetkezések voltak, de a 70. és a 262. sírokból előkerült csontok is kettőssírra utalnak. A 70. és 91. sírokban felnőtt nő és gyermek csontváz volt, az utóbbi esetben a gyermekváz a felnőtt lábánál került elő, a 262. és 270. sírok esetében pedig felnőtt férfi és nő feküdt egymás mellett. 4 A kora avar kori fülkesírok között tudomásom szerint eddig nem került publikálásra kettős- vagy többes temetkezés (Lőrinczy 1994), 5 és az avar kor második feléből is csak kevés és bizonytalan példát említhetünk: Szarvas-Grexa-téglagyár 68. lh. avar temetőjében a 174. (Juhász 2004, 34.), 182. (Juhász 2004, 35.) és 395. (Juhász 2004, 59.) sírban kettős, a 40. sírban (Juhász 2004, 14.) hármas temetkezést írt le az ásató. Mivel valamennyi sír erősen bolygatott volt és belőlük nem teljes emberi vázak kerültek elő (Juhász 2004, 66-67.), ezért adataikat érdemes óvatosan kezelni. A sírgödrök köbtartalmára vonatkozóan 67 sír esetében (55%) végezhettünk számítást. A fülkesírokat kihagytuk a vizsgálatból. A kapott értékek csak tájékoztató jellegűek lehetnek a mélységadatok miatt, hiszen alig van információnk arra nézve, hogy a sírmélységeket honnan számították. Ugyanakkor az adatok tendenciózusak, ezért áttekintésük mégsem haszontalan. A sírok köbtartalma alapján a temetkezéseket három csoportra osztottuk. 8 sír (12%) nem érte el az 1 m 3-t, sőt a Jászapát-Nagyállási úti temető 2 kettős gyermektemetkezése (100. és 109. sír) alig több mint 0,1 m 3 . A 8 sír közül 2 nő-gyermek sírja volt: a Szeged-Fehértó A. temető 60. sírja nagyon keskeny (40 cm), és ugyanezen temető 152. sírja átlagosnál sekélyebb (60 cm) volta 44 \
