Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Lőrincz Barnabás: Megjegyzések a cohors XIIX volunatriorum c. R. egy katonájának gerulatai (Oroszvár/Bratislava–Rusovce) családi sírkövéhez

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK Elpidi, an(norum) XXXX et Urv(iniae) Muss(a)e, an(norum) XXVIII et P(ublio) Urvinio {et P(ublio)} Marcellino, [a]n(norum) XXII. Papia Matercia, mat(er) et P(ublius) 10 Urvi(nius) Messius et Iul(ius) Maior frat(res)

. A fenti olvasat, ill. kiegészítés azonban két ponton téves: egyrészt a megmaradt 5. sor végén a P betű után nincs hely további betűk számára,

8 másrészt a következő sor elején álló Elpis női név.

9 Ennek megfelelően a P betű csak egy gentilicium kezdő betűje lehet. Mivel az anya neve Papia Matercia volt, Elpis nevű leánya az ő gentiliciumát kapta meg. Az elhunyt katona praenomene nem maradt meg. Mivel a testvérei P(ublii) voltak, feltehetően ő is az volt. Mindezek figyelembevételével a felirat feloldása ill. kiegészítése a következő (1. ábra): [D(is) M(anibus) \ P(ublio ?) Urvinijo | Pastori, miM \ co<ho>r(tis) XVIII vol(untariorum), |

5 stîp(endiorum) XII, an(norum) XXXV ét P(apiae) \ Elpidi, ân(norum) XXXX ét Urv(iniae) \ Muss(a)e, ân(norum) XXVIII et P(ublio) \ Urvinio {ét P(ublio)} Marcêlîino, \ m(norum) XXII. Papia Mâtêrcia mât(er) ét P(ublius) |

10 Ûrvi(nius) Messius ét Iúl(ius) Mâior frât(res). Az Urvinius gentilicium Pannoniában mindeddig egy alkalommal fordult elő: e sírsztélé a carnuntumi katonai temetőben került elő, s szövege a következő:

10 P(ublius) Urvinius P(ublii) f(ilius) \ Fortunatus, \ an(norum) XVII, h(ic) s(itus) e(st). | Suc(c)es(s)a mater |

5 filio p(osuit). A sztélé a típusa alapján a Kr.u. 50-75 közötti időszakra keltezhető.

11 A. Betz annak a bizonyítékát látta a sírkőben, hogy polgári személyeket is eltemettek a katonai temetőben.

12 Mivel a kő egy családi sírkerthez tartozhatott,

13 az elhunyt fiú édesapja teljesített a legio XV Apollinarisban katonai szolgálatot; az ő sírköve azonban eddig nem került elő. A gerulatai sztélén említett csapat — a cohors XIIX voluntariorum c. R. — a markomann háborúk után szintén Carnuntum helyőrsége volt,

14 így feltehető, hogy ez is eredetileg a Carnuntumban állott, s csak a Kr.u. 4. században szállították Gerulatába a későrómai építkezésekhez. Bár a carnuntumi és a gerulatai sztélék állítása között több mint 100 év eltelt, a gentilicium ritka előfordulása miatt

15 a köveken említett személyek valószínűleg ugyanannak a családnak különböző generációihoz tartoznak. Végezetül a gerulatai sírkövön említett személyek családi kapcsolatairól kell szólnunk. A 9-10. sorok alapján bizonyos, hogy egyik családfő (az első egy P. Urvinius —, míg a másik egy Iulius nevű személy volt) sem szerepel a síremléken. Az anya, Papia Matercia kétszer ment férjhez, s az első házasságából három fiú (P?. Urvinius Pastor, P. Urvinius Marcellinus és P. Urvinius Messius) és két leány (Papia Elpis és Urvinia Mussa), míg a másodikból egy fiú (Iulius Maior) született.

16 272