Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Szvoboda Dománszky Gabriella: Kisfaludy Károly az első magyar romantikus festő
SZVOBODA DOMANSZKY GABRIELLA KISFALUDY KAROLY AZ ELSŐ MAGYAR ROMANTIKUS FESTŐ és a Falu égése holdvilágos éjen Toldy Ferenc,^ a Tengeri és levegői tájkép pedig Zlinszky János főszolgabíró, a Nemzeti Képcsarnokot Gyámolító társaság alapító tagja, a Kisfaludy-hagyaték kezelője ajándékaképp.^ Ma már mindenki egyetért abban, hogy Kisfaludyhoz hasonló képzőművész a XIX. század első felében nem lépett fel magyar földön. Genthon István egyenesen id. Marko Károly (1791-1860) jelentőségéhez méri munkásságát,^ ám döntő különbség, hogy míg Marko ifjan örökre eltávozott magyar földről, addig Kisfaludy visszatért, és tevőlegesen vett részt a magyar művészet sorsának alakításában. A festőre a XX. században csodálkozott rá igazán a művészettörténet kutatás, felismerve hogy mit is jelent „élesztő" szerepe a XIX. század elején zsendülő képzőművészetünk számára, és a magyar romantikus festészet kezdetét jelentő Kisfaludy-képek ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán szerepelnek. Érdemes röviden áttekinteni, hogyan is terelődött az elmúlt évtizedek során a képzőművész Kisfaludyra a kutatás figyelme. Mint festészethez értő személyt Kazinczy már annak idején megbecsülte, híres találkozásuk alkalmával egy éjszakán át „...festészetről beszélgetett vele, a képzőművészet ügye mindkettőjük dédelgetett eszméje volt, Kisfaludyt ez az éjszaka újabb viharképekre ösztönözte."^ Kazinczytól származik Kisfaludy műveinek költői jellemzése: „vészek" és „nyugalmas teremtések"-nek nevezi alkotásait. Ám a Kapossy János által közölt korabeli országos összeírásban Kisfaludy neve nem szerepel sem a festők sem a grafikusok között,io de ez csak annak a jele, hogy nem a festés volt fő, kenyérkereső tevékenysége. Munkásságának első összefoglalója, jóbarátja Toldy Ferenc, röviddel a mester halála után írott művében is a drámaíróra koncentrált, ii A festő első méltatója Mátray Ernő publicista volt, akinek Kisfaludy Károly mint festesz c. írása a Fővárosi Lapokban jelent meg 1866-ban (II. 6.), de ez nem keltett különösebb feltűnést. Később Bánóczy József opusza sem mutat nagy lelkesedést Kisfaludy festészete iránt, ám „naiv" műleírásai ma is helytállóak.^^ Kisfaludy alkotásaiból a XIX. század folyamán kiállítást nem rendeztek, Szana Tamás nagy század-összefoglalójában sem kaptak helyet.i^ Vayerné szerint az első lépést az elismerés felé Beöthy Zsolt tette meg, aki képes irodalomtörténetében először közölte az Éjjeli szélvész című festményt.i4 A XX. században Ernst Lajos - aki oly sokat tett az előző század művészetéért - hívta fel a figyelmet a festő Kisfaludyra, az Ernst Múzeumban 1921-ben megrendezett kiállításon, ahol először volt látható a mestertől jelentősebb kollekció: 17 mű, ebből 14 olajfestmény.i^ Lázár Béla előszavában ekkor leszögezi: „Kisfaludy Károlynak helyet kell adni a magyar festés történetében is." Ezek után Lyka Károly foglalkozott vele, egyre fokozódó figyelemmel, i^ majd Kenyeres Imre tárgyalta az Aurora jelentőségét, az illusztrációkra is felhívva a figyelmet.i^ Az évtizedek során megjelenő összefoglaló magyar művészettörténetekben ezek után már rendszeresen említésre került a neve. A háború után Lajta Edit pendítette meg a témát rövid írásában, különös tekintettel az Aurora illusztrációira, mint történelmi ábrázolásokra. 18 Ám az igazi áttörés Vayerné Zibolen Ágnes munkásságának volt köszönhető, aki több publikációban tette közzé Kisfaludy-kutatásainak eredményeit. Első lépés volt ebben Kisfaludy Károly emlékkiállítása 1963-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Katalógus nem készült.) ^^ Erre a tárlatra már szépen összegyűltek a művek, „...a második teljes oeuvre-t bemutató kiállításon 43 alkotásából 21 volt olajfestmény. "20 Végül a Magyar Nemzeti Galéria 1980-as Magyar Művészet 17801830 c. kiállításának katalógusában Galavics Géza már mint elfogadott tényt taglalja 69
