Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
A.RRA BQNA 2005. 43 / 2. TANULMAÍ^ÖK eddigi működéséről is beszámolt; majd Kisfaludy Árpád olvasta fel e lapszámban közölt költeményét; emlékbeszédet Koltai Virgil tartott, „mely egész korrajzzá kerekedett kitűnő irodalmárunk keze alatt"; végül az énekkar a „Szülőföldem szép határa" előadásával zárta az itteni programot, melyről a közönség átvonult az emléktábla felavatására. Megtudjuk továbbá, hogy a színház díszelőadással ünnepelt: Kisfaludy Károly „Pártütők" című vígjátékát adta elő, nagy sikerrel.i^s A következő kerek évfordulót a költő halálának centenáriuma jelentette. A Kisfaludy Irodalmi Kör által szervezett novemberi koszorúzásról, ^49 ül, nagyg5mlésrőli5o már esett szó; érdemes arról is szólnunk: milyen egyéb megemlékezések voltak ez évben a városban? A legkomolyabb rendezvénysorozat megszervezése a Győri Szabadegyetem keretében történt: a február 3-tól március 17-ig tartó második félévi sorozat Kisfaludy-ciklusa rangos előadók sorát vonultatta fel. Kuncz Jenő elnöki megnyitója után Egler Dózsa Kisfaludy Károly pályájáról, Gálos Rezső Kisfaludy Sándor pályájáról tartott előadást; Bászel Ernő a két Kisfaludy lírájáról, Csapkay Sándor elbeszélő költészetükről, Kokas Rajmund drámaköltészetükről beszélt; míg Csávásy Alice előadásának címe „A két Kisfaludy és a romanticizmus" volt.isi Az 1930. évben a város nagyobb iskoláiban is több megemlékezést tartottak a költőről. Egykori iskolájában, az ekkor már Czuczor Gergely nevét viselő bencés főgimnáziumban különösen nagy volt a készülődés: a Czuczor Gergely Önképzőkör 1929/1930. évi munkájáról szóló beszámoló szerint „Kisfaludy Károly centenáris ünnepségeinek megrendezése (1. Iskolai ünnepségek alatt!) hosszú ideig lefoglalta az egész ifjúságot s azért egy hónapig még a gyűlések is szüneteltek".1^2 A megjelölt helyen azután hosszabb beszámoló olvasható a május 10-11én tartott ünnepségekről. „A centenáris díszelőadáson" Kocsis Lénárd igazgató méltatta „a nagy tanítvány örök nagyságát", majd az ünnepelt két színműve - a „Nelzor és Amida" című egyfelvonásos „keleti mesejáték", ill. ,A pártütők" - került színre a diákok előadásában, két hölgy vendégszereplésével. A lelkesült hangvételű, a produkciókat dicsérő beszámoló szerint „A közönség hálás tapsokkal ünnepelte a szívvel-lélekkel játszó fiúgárdát, hogy Kisfaludy Károly szivét 100 év távolából belopta lelkébe".i^s A Révai Miklós Reáliskola értesítője szintén tartalmas rendezvényről számolhatott be, melyet március l-jén tartottak az Önképzőkör szervezésében. Bevezetésképpen a költő életét Csikor Kálmán ifjúsági elnök ismertette, majd négy előadás hangzott el Kisfaludy „komoly drámáiról", vígjátékairól, lírájáról, ill. „Kisfaludy és a romanticizmus" címmel, melyeket élénk vita követett.i54 Érdemes megjegyeznünk, hogy a közreműködő diákok egyike, Stanyó Ferenc önképzőköri pályamunkát is írt KisfaludjAról, melyet a következő tanévben az „érdemkön5^i beírásra érdemesített" hat munka között említenek, i^s A centenáriumi év eseményei között említendő még, hogy ez évben több, a két Kisfalud)Aval kapcsolatos írást közölt a Győri Szemle. Különösen a témában már a korábbi években is publikáló, „A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében" címmel hosszabb tanulmányt írói^ö Gálos Rezső jeleskedett: Kisfaludy Sándorral kapcsolatos két írása^^^ mellett Katona József Kisfaludy Károlyhoz intézett levelét is itt publikálta. 158 Horváth Konstantin Szegedy Róza Kisfaludy Sándorhoz írott leveleit tette közzé két részletben; 1^9 Tímár Kálmán Kisfaludy Sándor síremlékének szentelt egy rövidebb írást;i^o pára József Kisfaludy Sándor ifjúkori 50
