Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Válogatás a győri lapokban közölt írásokból Kisfaludy Károly szobrának 1892-es avatásakor
TÓTH lASZLO VÁLOGATÁS GYŐRI LA POKBAN KOZOLT ÍRÁSOKBÓL... 10 Mivel a cikket szeptember 30-án írta és a lap október l-jén jelent meg, ezért szerepel a szövegben a „holnapi nap". 11 Könyvégetés, főleg politikai okokból. 12 Francsics Norbert Jákó (1848-1921) Győrött született bencés szerzetes tanár. 1885-ben házfőnök és igazgató Győrött. Ezekben az években szerkeszti a gimnázium évkönyveit. 1892-től a szabadelvű párt győri országgyűlési képviselője 1904-ig, közben 1894-ben az egyházi kongrua-ügyek miatt kilépett a pártból. 1897-től pestvidéki kir. tankerületi főigazgató, majd bakonybéli apát. Munkái: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben IV. 1896. Millenniumi beszédek Nyitrán és Győrött 1896., Asztrik apátot méltató beszéd Rómában, a lateráni templomban. (Győri Életrajzi Lexikon, Győr, 2003. 104. - továbbiakban Id. GYÉL) 13 A téthi ház. (GyK 1892. október 4. 2-3.) Megjelent még: Győr Kisfaludynak. Emléklap Kisfaludy Károly szobrának leleplezése ünnepére. Győr, 1892. Október 2. A Győri Kisfaludy-szoborbizottság megbízásából szerkesztette Ruschek Antal. Franklin-Társulat nyomása, [5-6.] p. 14 Az a hír terjedt el a vármegyében, hogy Téten Kisfaludy Mihály uram „úrilakja" a tűz martaléka lett. 15 „Tabán" - így nevezték azt az utcát, amelyen a Kisfaludy-kúria volt. 16 Zechmeister Károly (1852-1910) Győr polgármestere (1888-1906). Kormányzása idején nagyaránjm indusztrializáció zajlott le a városban: nemcsak az egész 20. századon átnyúló, magas műszaki kultúrával rendelkező ipari bázis alakult ki Győrött, hanem vezetésével létrejött a város fejlett, nagyvárosokra jellemző infrastruktúra is (hidak, csatornázás, iskolák, új városháza stb.). 0 volt egyben a Kisfaludy szoborbizottság társelnöke. (GYEL 2003. 371.) i'' Jókai Mór (1825-1904) a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar alkotója. Hatalmas képzelő erejével hőseit és történelmi alakjait nemzeti színezetű és népi eredetű történetbe helyezi. Művei még a 20. században is népszerűek az olvasók körében, melyet még tovább fokozta a megfilmesített a Jókai munkák egész sora. Tagja volt MTA-nak, a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. (MIL 1. kötet, 529-540). IS Bartók Lajos (1851-1902) költő, író. Jogot végzett. Jókai karolta fel: először 1869-ben az Üstökös munkatársa, később önálló szerkesztője, majd párhuzamosan szerkeszti a Bolond Miska c élclapot. 1878-ban megindította, és haláig szerkesztette a Bolond Istók c. ellenzéki élclapot. Nem elégedett meg a humoros-szatirikus írásokkal, „csiszolt verseire" hatott Petőfi stílusa; a Kárpátok, a hegyek és bércek lírikus dalnoka volt egészen a haláláig. (MIL 1. kötet 116.) Bartók a közölt rövid elemzést 1892. szeptember 30-án készítette és megjelent a GyK 1892. október 2-i ünnepi mellékletében, egy „Kisfaludy-ereklyével", az Iréné c. dráma színlapjával együtt, mely a fehérvári színtársulat pécsi, 1822. január 5-i előadását ajánlotta a nagyérdemű közönségnek. Dr. Bayer József színháztörténész, az ország színi életének első tudományos összegzője nem zárta ki, hogy Székesfehérváron már előbb (1820 végén) színre került Kisfaludy Károly - több drámatörténész szerint is - legjobb drámája, az Iréné, ám mind a fehérvári, mind a pécsi előadás megelőzte a pesti bemutatót, melyet 1824. május 25-én tartottak meg. 135
