Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez
ARRABONA 2005.43/ 1. TANULMÁNYOK szolgálati ügyben kívánt beszélni. A következő szavakkal mutatkozott be Komnak: »Caroline Liebstöcknek hívnak, Bécsből jöttem, egy kereskedő lánya vagyok, 21 éves és szeretném, ha besoroznának az Önök hadtestébe.«" Korn részletesen ecsetelte neki a katonaélettel járó nehézségeket. „A hölgy egy kártyával igazolta magát, hogy ő a bécsi akadémiai légió tagja volt. Ezzel bizonyította, hogy Bécsben bátran harcolt, és a fején egy csinos forradást is hozott. Bécs bevétele után női ruhában menekült. Átverekedte magát előbb a császári, majd a királyi táborokon, és Magyarországon meg akarja találni az akadémiai osztagot, amely augusztusban Bécsből Magyarországra jött, legyen az akár Erdélyben is. Mikor hallott a német légióról, ezt kereste meg, hogy véghez vigye elhatározását. Az akadémiai légiónál Károlynak hívták, és ezen a néven szeretne itt is neveztetni és ismertté válni. Az őrnagynak Korn kérdésére, hogy a katonai szolgálatra szemre megfelelő, jó kondíciójú hölgyet fel lehet-e venni a légióba, az volt az egyértelmű parancsa: Ha van benne kurázsi és nem keveredik szerelmi ügyekbe, be lehet sorozni. A választ hűségesen átadta a hölgynek. Károly hamarosan a sereg kedvencévé vált, a tisztektől és a legénységtől egyaránt nagy tiszteletet kapott." 3 Urvári Lajos Hölgyhonvédek című, „több adat után" készített munkájában azt írja Lebstück Máriáról: „Legujabbkori Janne de Arc", aki felgyújtotta a Pozsony feletti neudorfi hidat, és mint „Károly-vadász" a kápolnai csatában is hősiesen küzdött. Férjhez ment feletteséhez, Jónak Józsefhez, aki „későbben szabadon bocsájtatott és szabadsága örömeit neje egy egészséges fiú-gyermekkel szaporítá" (Urvári 1861. 107-108.). Jókai Mór is írt róla - többek között - a Pesti Hírlapban egy tárcát 1892-ben. A regényes, romantikus történet úgy végződik: „Itt [Zágrábban, 1849 után] ...három évig maradt Mária; de visszakívánkozott Magyarországra s Győrbe ment lakni, a hol első házassága formahiba miatt felbontatván, újból férjhez ment Pasché Gyulához, ki szintén főhadnagy volt a szabadságharc alatt s élt vele zavartalan boldog házasságban 21 esztendeig, midőn férje meghalt." (Jókai 1892. 82. sz. 3.) A következő lépés a „mítosz"-képződésben önéletrajzi visszaemlékezésének megjelenése lehetett, melyet először Hegyaljai Kiss Géza közölt a Hadtörténelmi Közlemények lapjain 1935-ben. Ezt 1978-ban Tóth Gyula ismét kiadta egy rövid bevezetővel. A Lebstück Máriáról kialakult képben döntő befolyással bírnak ezen publikációk. Visszaemlékezésének adatait - úgy tűnik - nem kérdőjelezték meg, nem ellenőrizték sem a közlők, sem az életrajzírók, sőt a leírtakat sem minden esetben vették figyelembe. A bennünket ebből érdeklő részlet szerint a szabadságharc után fiával együtt kitoloncolták Magyarországról szülővárosába. „Zágrábban 1851-ig maradtam. Aztán ismét Magyarországba jöttem, nővéremhez, ahol másodszor nőül mentem Pasch Gyula műfestőhöz, ki szintén mint hadnagy szolgált 1848-49-ben a tiroli vadászoknál. Győrben 17 évig laktam, azután 6 évig Komáromban, ahol férjem meghalt. 1870-ben Budára mentem, ahol 1880-ig maradtam. Azután Újpestre költöztem fiamhoz, aki itt festő és mázoló." (Hegyaljai Kiss 1935. 141.) Több bizonytalan szám és évszám is van a visszaemlékezésben, és az ezen alapuló, ill. vele foglalkozó munkákban. Pl. Tóth Gyula az 1978-ban ismét kiadott az önéletrajz 1849. december 24-i dátumával 4 szemben az írás bevezetőjében Lebstück Mária fia, Jónak Pál születését 1850. március 14-re teszi. 5 Az önéletrajzban egy szóval sem említi a viszszaemlékező, hogy megözvegyült, ám Tóth Gyula is, akárcsak Jókai, Jónak özvegyeként tartja számon. 244
