Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Almási Tibor: Egy elfelejtett győri festőművész, Benes Pál (1867–1932)

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK részére festett portrét 1908. május 11-én leplezték le az iskolában rendezett megemlékező ünnepség keretében. „Az arckép gyönyörűen sikerült. Beszédes mása Guszti bácsi jóságának, derűs tekintetének. A jelenvoltak melegen gratulálták érte a művészt/' Dr. Kautz Gusztáv másik arcképének története még az 1907-es év végére nyúlik vissza, amikor a város törvényhatósági bizottságának tagjai gyűjtést rendeznek a portré megfestetésére, amivel 1908 májusában Benes Pál „jeles festőművészünket" bízzák meg. Az életnagyságú (172x150 cm) portrét a művész 1909 októberében fejezte be, de átvételére - mint a Bálint Mihályt ábrázoló festmény esetében is történt - csupán néhány hét múlva, 1909. november 11-én került sor. Benes Pál - írta a Győri Hírlap - ekkor „mutatta be Kautz Gusztáv dr. arcképét a tanácsnak. A kitűnő kép híven adja vissza Guszti bácsi kedves, jóságosan mosolygó arcát... A tanács ma délután Wennes Jenő polgármester elnöklete alatt tartott üléséből átment a nagyterembe az arckép megtekintésére. A tanács tagjai elismeréssel vették át a művészlélekkel és kifogástalan precizitással megfestett és remekül kidolgozott képet, mely műértékű ékessége lesz a közgyűlési teremnek, hirdetője egyszersmind festőművészünk, Benes Pál nagy tehetségének. Maga a plasztikus kép és annak diszkrét beállítású háttere, mindez fényes kidolgozásban, a győri festőművész újabb és jelentős sikere." Benes Pál fokozatos visszavonulása a képzőművészeti élet forgatagától a XX. század első évtizedének közepén kezdődött meg, és - mint láttuk ennek egyik, s talán legfontosabb oka az volt, hogy idejének nagy részét már nem a festészet, hanem a vegyi üzem vezetése, a szaporodó család fenntartása tette ki, foglalta le. 1907. április 29-én Benes Pál feleségül vette a szombathelyi születésű Éder Gizellát, aki az évek folyamán három gyermekkel: Gizella (1905), Vince-Pál (1910) és József (1915) ajándékozta meg őt. A visszavonulást meggyorsította az a tény is, hogy a város 1907. november l-jével fel akarta mondani a „sétatéri sörödében" lévő műterem használatáról rendelkező, eredetileg 1909. március 31-ig szóló bérleti szerződést. Az ügy hátterében az állt, hogy erre az épületre szemet vetett az 1907-ben alakult Győri Iparos és Polgári Kör, amely itt akarta berendezni székhelyét. Hosszú - jogi útra terelt - huzavona után, 1908 első felében Benes Pál 800 korona kártérítés ellenében végül lemondott bérleti jogáról, és az addig festőműterem és festőiskola céljait szolgáló helyiséget átadta a Győri Iparos és Polgári Körnek. 1908 június végén - tudósít a Győri Hírlap - Benes Pál „eddigi műterméből kiköltözik és ez alkalommal festményeiből eladó kiállítást rendez. Harminc kedves és hangulatos kép vár vevőre, a rendkívüli alkalomhoz mért mérsékelt áron." 238