Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Barsi Ernő: Kossuth zászlaja alatt

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Országszerte énekelték a Világosi feladás eseményét megéneklő dalt is. 1-6. versszakait Horváth József is lejegyzi. A 7. versszak Huber Sándor: A szabadságharc dalai és indulói c. gyűjteményének 55. számú dalából való. Dallamát Bartók Béla is felgyűjti 1907-ben a Csík-megyei Gyergyócsomafalván. így jelent meg a Negyvennyolcas dallamok, Bp. 1948. c. dalgyűjteményben. Parlando 2. Sírok pajtás, sírni fogok örökre, Míg élni hagy a jó Isten kegyelme. Világostól hozam e nagy bánatot, Mert hazámnak ott egy nagy sír ásatott. 3. A magyarnak nincsen többé hazája, Elbujdosott már ő a nagy világba. A temetés roppant volt és rettentő, Százezernél több volt ott s kesergő. 4. Mi, kik híven harcoltunk a hazáért, Halni készek voltunk a szabadságért, Fegyverünket letettük a muszkának, Mert engedtünk Görgey gaz szavának. 5. A nap éppen akkoron alkonyodott, És az egész Magyar Alföld vérben volt. Mintha sírt volna még maga az ég is, Hogy nem maradt e földön egy magyar is. 376