Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Áldozó István: Áldozó József 1892–1983

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK Közben szeretett rokonunknak magánéletében is változás történt: Budapesten találkozott Pajor Marcella himodi lakossal, aki egy polgárházban volt cselédleány. A kölcsönös szimpátiából hamarosan szerelem lett, s 1929 februárjában Budapesten össze is házasodtak. A zsúfolt és forgalmas budapesti élet után azonban Áldozó Józsefet visszahúzta a szíve szülőfalujába, így 1932. végén feleségével együtt Himodra költöztek. Anna nevű leányuk még Budapesten született 1931-ben. Jóska bácsi Himodon kemény fizikai munkát végzett, emellett bejárta a környék úri házait és árusítgatta képeit. Himodon való tartózkodása alatt készítette többek között 1943-ban a Krumpliválogatók, a Krumplihámozók és a Mákfejtők című festményét. Ekkor már egyértelművé vált, hogy a realista festő szívéhez a háborítatlan kisalföldi természet, a falusi emberek munkája, valamint az állatvilág állnak legközelebb. Ez az oka annak, hogy művészi tehetsége igazán szülőföldjén és a vidéki környezetben tudott kibontakozni. Szinte mindig visszatérő témája volt a ház, az udvar, valamint a lócán üldögélő ember. Festett olajfestékkel, akvarell-lel és krétával, igazi kedvencei azonban a pasztellek voltak. A második világháború alatt többször megfordult Budapesten, a művészi pályafutását támogató Bajcsy-Zsilinszky Endrével sokszor találkozott. A politikával soha életében nem foglalkozó művész 1944. március 20-ra egy találkozót beszélt meg személyes jó barátjával, BajcsyZsilinszky Endrével, nem politikai tárgyú társalkodás céljából. A német megszállás napján letartóztatott politikus naptárában megtalálták Áldozó József nevét. A Gestapo emberei már várták Jóska bátyánkat. A ház lakói figyelmeztették, hogy ne menjen a politikus lakásához, mindez azonban már későn volt. Áldozó Józsefet 1944 tavaszán Himodon letartóztatták, s először Budapestre, majd onnan - saját elmondása szerint Tirolba szállították egy kőbányába. Itt német, osztrák, francia, olasz és görög származású foglyokkal volt egy táborban. „Nappal keményen dolgoztunk, este pedig kézzel-lábbal mutogatva társalogtunk egymással" - emlékezett vissza idős korában. A falusi festőművész hadifogolyként tökéletesen elsajátította az orosz nyelvet, németül pedig még a közös hadseregben tanult meg. Nagyapám, Áldozó István rögtön felkereste Jóska bácsi művész ismerőseit, ők azonnal Horthy Miklóshoz fordultak. Horthy és a Képzőművészeti Alap segítségével két hónap után kiszabadult, s hazajöhetett Himodra. A második világháború után három hold földet kapott, ezen kezdett el gazdálkodni. Az 1940-es évek végének és az 1950-es ével elejének kulturális koncepciója azonban nem kedvezett a falusi festőművésznek. Ő ugyanis egyik rendszerben sem volt hajlandó aktuálpolitikai témájú képeket készíteni. Először 1955-ben Szigethy Attila 468