Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK átvétele mellett szívesen merített mestere korábbi stílusának formavilágából, így Maulbertsch példaképeinek - közöttük a velencei settecento festészete - későbarokk megoldásait használta a század utolsó éveiben, jóformán érintetlenül a bécsi klasszicista törekvésektől" (Jávor 1980,195). Életműve mai ismereteink szerint meglehetősen szerény. Első datált alkotása a szarvasi ev. templom oltárképe 1780-ból, amelyet a pozsonyi prímási palota Szent László oltárképe követ 1791-ből. 1798-ból való két oltárképe a nagyszombati Szent Miklós plébániatemplomból, 1801-ből a pozsonyi Nemzeti Galéria Szent Anna képe. Munkásságához sorolják ezeken túlmenően a nagyszombati jezsuita templom Szent Péter s Pál oltárképét, valamint feltételezik közreműködését számos pozsonyi (prímási palota, Vár, Erdődyek nyári palotája, Corpus Christi kápolna, Aspermont palota) freskóegyüttesnél (Jávor 1980, 195). A hédervári oltárkép bizonyára legkorábbi alkotásai közé tartozik, talán még a hetvenes évekből. Ez viszont azt is jelzi, hogy a főoltárra helyezett festmény a templom barokk berendezésének utolsó darabjaként készült el. Kvalitásainak megítélését azonban nagyban megnehezíti, hogy a képet 1868ban alaposan s teljesen átfestették. Zallinger elsősorban az esztergomi egyházmegyében fejtette ki tevékenységét: lehet, hogy innen ajánlották be a Viczay grófokhoz. Megbízatásában szerepet játszhatott lakhelyének, Pozsonynak a közelsége is: ottani alkalmazói is ajánlhatták a fővárosban bizonyára gyakrabban megforduló Viczayak figyelmébe. A két mellékoltár nagyjából azonos felépítésű. A szarkofág alakú stipes homlokoldalát kartus ékesíti: a Mária-oltáré üres, míg a Nepomuki Szent János oltáréban a Viczayak címere látható. A felépítmény két részből áll: az alacsony predella talapzatként szolgál a felső, volutás, ívelt oldalú retábulumhoz. Felületüket aranyozott rocaille- és tajtékdísz élénkíti. Az oltárképet angyal emeli a magasba, az oromzat felett puttós felhőkoszorúban Mária-monogram illetve a Tacui felirat. Aretábulum oldalán, a volutákon térdelve l-l újabb angyal, akik a fentebb már említett címereket illetve jelenetes kartusokat hordozzák. Az oltárok jelenlegi színezése az 1868-as restaurálás eredménye. Az oltárépítmények közeli rokonai Sopronban s környékén találhatók. A Sopronnal szomszédos Kópháza Boldogságos Szűznek szentelt búcsújárótemplomának Mária-mellékoltára felépítésében rendkívül hasonló a hédervári Nepomuki Szent János oltárhoz, csupán arányaiban némileg karcsúbb. A Mária-oltárhoz hasonló darab egykor a soproni árvaházi, azaz Szentháromság templomban állt.

65 Mindez arra utal, hogy az oltárokat kivitelező asztalosműhely Sopronban működött. A Mária-oltáron a győri kegykép pontos mása látható (6. ábra). Művészettörténeti szempontból ennél figyelemre méltóbbak a Nepomuki 135