Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Almási Tibor: A másik Mattis Teutsch (Salamon Nándor)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK Mattis Teutsch János mentalitásához illő tömör önéletrajzban foglalta egybe a legfontosabb eseményeket, csak futólag emlékezett meg tanuló­éveiről is. Származását, családi kapcsolatainak szövevényét is részleteiben inkább a kutatók igyekeztek feltárni. Az anyai ág gyökereit legutóbb Mu­radin Jenő igazította helyre, kétségtelenné téve a székely-szász kettős kötődést. Apró bizonytalanságok a művészeti tanulmányok időtartamát illetően ugyancsak felmerültek, ezeket szerzőnk igyekszik tisztázni. Csak a legfontosabb momentumokra szorítkozik a családi körről - ahová a művész rendszeresen visszatér! - s a felkészülés állomásairól - Budapest, München, Párizs - szólva. Hét esztendei készülődés után lezárulnak a tanulmányok s a komoly keresők magányos vívódásokkal tűzdelt útjára lép. 1908-ban hazatér Brassóba, hogy hozzá fogjon "az egyéni látásmód kiérlelésének". A Cenk alatti szülővárosban sorsfordító események, a művészete lényegét érintő hatások és döntések várnak rá. A segédtanárság az anyagi biztonságot, első házassága és a gyermekek a családi háttér alkotómunkát segítő nyugalmát biztosítják. A Nemzeti Szalonban 1907-ben Félvak című szobrával teszi le névjegyét (mások szerint két festménnyel!), de most válaszút elé kerül: alapos szobrászi felkészültségét kamatoztassa avagy Párizs tanulságaival a festészetben végezze kísérleteit. "Század eleji brassói életéről viszonylag keveset tudunk"- írja a szerző. A szűkös adatok így is világossá teszik, hogy a vándorút tapasztalatai, a vitathatatlan hatások - ezekről írja Szabó Júlia: "...felfedezései nélkül festőnk nem lett volna talán festő sem soha!" -, az évekig tartó természeti barangolások él­ményeivel elegyedve, elősegítik döntését a festészet mellett. Miközben megszervezi életformája kereteit, szinte rab módjára belefeledkezik a tájba s az megajándékozza valamennyi, a kompozícióit alkotó elemmel. Lépés­ről-lépésre követhető minden mozzanat, fordulat - a "látástól" az eszme legteljesebb végső megvalósításáig - a variációk sokaságán keresztül. A síkszerű, körvonalas, tiszta színekkel építkezéstől a horizontális, hullám­vonalas akvarelleken át vezet a kísérletezés a függőlegesekig, majd az egyensúlyt és feszültséget teremtő két irány egyesítéséig. Párhuzamosan növekszik a képek kifejező ereje, amely meghatározza a következő évtized munkáit is. Mattis Teutsch mégsem konvencionális tájfestő. A korszak végén Elek Artúr tapintott rá a lényegre: "...festményein tájmotívumokat rögzített... a puszta jelzésig egyszerűsített formájúakat". Már az 1914 körül záródó "tanulmánykorszak" jelzi, hogy művé­szetében az expresszionizmus meghatározó érvényre emelkedik. Szer­zőnk sokoldalúan, a korszak filozófiai és művészeti áramlatainak sodrá­sában keresve támpontokat, mutatja ki, milyen hatások befolyásolták Mattis Teutsch felfogását, gondolkodásmódját. Az elméletek közül 522

Next

/
Oldalképek
Tartalom