Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Horváth József: Gladich Pál (1855–1922)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. viszont már özvegy édesanyja, "A. Teréz" szerepel eltartójaként - tehát édesapját 12 évesen veszítette el. Algimnáziumi tanulmányairól itt csupán annyit: az első évtől tanult latin és német mellett harmadiktól már a francia nyelvvel is ismerkedett! A felsőbb gimnáziumi tanulmányokat valószínűleg Nagyszombatban végezte; 1873-ban viszont Győrött kezdte meg teológiai tanulmányait (BEDY1937.336. o.), melyeknek sikeres befejezése után 1878. január 6-án ugyanitt szentelték áldozópappá (Schematismus 1894.173. o.). Gladich Pál papi működésének helyszíneiről könnyen beszámolhatunk, hiszen rövid kápláni működésétől eltekintve - 1878 január és augusztus között Rajkán ill. Magyaróváron káplánkodott - két helyszínen működött, mindegyiken két-két "szakaszban". 1878 szeptemberében a győri kisszeminárium lelkiigazgatójává nevezték ki - mindössze 23 éves ekkor! Innen került 1881 februárjában Magyarkimlére plébánosnak, ahol működésének első szakasza 1893 novemberéig, azaz bő 12 esztendeig tartott. Ekkor visszahívták - újabb három esztendőre - a kisszeminárium spirituálisának (vö.: BEDY 1937. 365. o.); de megbízatása leteltével, 1896 szeptemberében ismét Magyarkimlére tért vissza és itt maradt haláláig, vagyis újabb 26 esztendeig. így összesen 38 évig volt Gladich Pál a magyarkimlei hívek lelkipásztora - és közöttük maradt holta után is, a magyarkimlei temetőben. Az "Őrangyal" Gladich Pál számos fontos vállalkozása közül talán az "Őrangyal" című képes gyermeklap kiadása volt az, mely nevét leginkább ismertté tette a szélesebb közönség előtt; ezért fontosnak tartom, hogy erről egy rövid fejezetben külön is szóljak. Az újság - melynek Gladich az induláskor egy személyben volt kiadója, laptulajdonosa és szerkesztője - első száma 1886. január l-jén jelent meg "Magyar-Kimle" kiadási hellyel, alcímében - "A gyermekek barátja, tanítója és vezére" - világosan kifejezve útra indítójának szándékait. Havonként kétszer (elsején ill. 15-én) jelent meg, többnyire 8-8 oldal terjedelemben, 2-2 képpel illusztrálva. Az "Őrangyal" részletesebb ismertetését másutt már megtettem (HORVÁTH 1993); itt és most csak szerkesztőiről, munkatársairól, tartalmáról, valamint olvasóiról szólok röviden. A lap első két évfolyamát Gladich szerkesztette és jelentős részben maga írta is. 1888 elején adta át a szerkesztői tisztet Veninger Ernőnek, aki három esztendeig viselte azt. 1891-től az akkor már országszerte ked308