Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)

Társaság' és a Fáklyatartók Szövetsége részvételével, majd 1921. június 19-én volt a Liszt-ünnepély Doborjánban. Összegezve: a tárgyalt időszakban a társas szórakozásokon 258 alkalommal volt szervezett szavalati estély, írói bemutatkozás és műsorral egybekötött kirándulás. Az intellektuális programot nélkülöző bál mindössze hét volt. A kissé hosszúnak tűnő, ám megközelítően sem teljes szereplői névsor az estélyek szellemi gazdagságáról és magas művészi színvonaláról tanúskodik. Még ezeket is felülmúlja az erkölcsi hozadék: a Körnek sikerült Sopron kulturált, civis társadalmát a magyar nemzeti művelődés szolgálatába állítania. Zenei élet A Kör felismerte, hogy nem bűn a külföld nagy szellemeinek hódolni. Különösen a világhírű bécsi zenekultúra varázskörében rendezett koncertek, zenei estek egyszer kiegészítették, máskor oldották az intenzív irodalmi programot, emellett felemelően szép élményeket adtak a város zenekedvelő polgárainak. A Kör különös figyelemmel kísérte a Sopron megyei /doborjáni/ születésű Liszt Ferenc művészi pályafutását és műveinek soproni bemutatóit: 1921 végéig 72 alkalommal szerepeltek Liszt-művek. Elhangzott művek: Magyar rapszódia, Ünnepi hangok, Pesti Karnevál, F-dúr, Magyar ábránd, Magyarok Istene. Különösen jó hangulatot jelentettek: Brahms: Magyar táncok, Mosonyi Mihály: Kis cigány, Haydn: Cigányzene, Ábrányi Kornél: Magyar dalok, Volkmann: Magyar motívumok, Székely Imre: I.Magyar ábránd, Chován Kálmán: Magyar táncok I-M .füzet és Magyar improvizáció, Rubinstein: Ábránd magyar népdalok fölött és a soproni Kapi Gyula: Népies dalok c. művek műsorra tűzése. Többször adtak elő népszínművekből: "Vereshajú", "Sárga csikó". A kezdeti években szembeötlő az ének- és zenei számok sokasága a műsorokban. A hangszeres zenei részt többnyire a soproniak szolgáltatták. Ennek kitűnő hátteret adott az a gyakorlat, hogy Sopronban az aktív zene művelése is az általános műveltség-fogalomkörébe tartozott /zongora, hegedű, cselló, harmónium, cimbalom, hárfa.../. A sok amatőr muzsikus között azonban szép számmal voltak igazi, művészi értéket képviselő művészek is. Az igazi, nagyhatású hangversenyeken felléptek a bécsi, budapesti és brünni Operaházból jött énekművészek, operaénekesek: Carina Anna, Glóser Adél, Ábrányiné Wein Margit, Kegye Sándor, Bössl Viktor, Frey Lajos, Klein Miksa, Szegheő Vilma, Korányi Frida, Méhely Mici, Perthl Vilma, Déry Jenő, Rátz Vilmos, Martini Zsófi, Czobor Károlyné, Holm Margit, Fangh Frida, Dürigl Selma, Dürnberger Paula. Soproniak: Havas Elvira, Görög Olga, dr. Markovics Gyuláné, Farkas Blanka, Kovács Sebestyén Mici, Kedves Margit, Rieger Eta, Masznyik Erzsi, Kurcsy Jánosné, G.Temovszky Margit, Kadnár Mici, Varga Irén. - A hangszerszólisták közül hegedűs: Munczy Lajos, Lenek Kálmán, Makkay Béla, Munczy Gyula, Flórián János, Dobrovits Aladár, Kolbenheyer Viktor, Thierring Gyula. Több alkalommal előadták Munczy Lajos szerzeményét a "Magyar ábránd"-ot. - Harmóniumon játszott: Wallner János, Moller Ede, Czeglédy Gyula, Kossow Jenő, Kapi Gyula, Molnár Józsefné. - Önálló zongorajátékkal szerepelt: Czeglédyné Patzill Gabriella, Kapi Gyula, Kherndl Ilona, Wallner Ignácz dr., Kerner József, Altdörfer Viktor, Moller Ede, Wallner János, Arnhold Károly, Haas Manó, Muhr Hermina, Büttl János, Hufnagel Mária, Hufnagel Marietta, Tomsich Jozefa, Simon Ödönné, Salamin Stefánia, Kossow Jenő, Divald Margit, Krétschy Karolin, Kárpáti Sándor, Altdörfer Viktor /5. fotó/, Russ Oszkár, Bancsó Antalné, Fest Vilma, Steiner Gizella és Regina, Alt Irén, Szűcs Adrienne, Kania Kálmán. Csellón /gordonkán/: Haas Manó, Wallner János, ARRABONA 35/1-2.