Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Muezológia - Múzeumi élet - Hermann Róbert: Gyapay Pál téri középbirtokos 1848-49-es naplója

33. Perczel Mór vezérőrnagy hadteste 1848. december 30-án Mórnál súlyos vereséget szenvedett Jellacic hadtestének két dandárától. A Gyapay által feljegyzett hír tehát téves volt. Érdekességként megjegyzendő, hogy december 31-én Szinnyei József a következő hírt jegyezte fel naplójába: "Egy szőnyi ember, ki valami úton-módon átjött, mondta, hogy a tegnapi mars az ellenségé volt, mert Tata körül Perczel és Görgey két tűz közé szorította és csúfosan elverte őket". SZINNYEI József, 1887. A. 48-49. 34. Apponyi Károly, gróf (1805-1890), cs. kir. ezredes, 1848-49-ben győri városparancsnok. Apponyi előbb január 3-án, majd 13-án rendelte el a fegyverek beszolgáltatását. A két rendeletet közli SZAVAY Gyula, 1896. 417. és 421., csak a másodikat HERMANN Róbert, 1987. A., 146. 35. Görgei Artúr jelentését az ütközetről közli KATONA Tamás, 1989. 459-460. 36. A 61. honvédzászlóalj 1848. decemberében alakult Somogy megyei újoncokból. A zászlóalj előbb Perczel hadtestének Szekulits István vezette tartalék hadosztályában, majd a Perczel vezette Középponti Mozgó Seregben, a későbbi II. hadtestben szolgált. Alakulására Id. HERMANN Róbert, 1995. E. 57. és 70., Parancskönyvét Id. MOL P 838. A Wittnyédy-család levéltára. 37. Az 50. honvédzászlóalj 1848. augusztus-szeptemberében alakult Hunyadi-szabadcsapat (Hunyadi szabad gyalogcsapat) néven. A szabadcsapat 1 -5. százada Perczel muramenti hadtestéhez tartozott, a 6. század az eszéki várőrséghez került. A szabadcsapatot 1848. novemberében szervezték át honvédzászlóaljjá. A december 30-i móri ütközetben súlyos veszteségeket szenvedett alakulatot előbb a Tisza-vonal őrzésére rendelték, majd 1849. februárjában átvezényelték Erdélybe. A zászlóalj keret- vagy tartalék- (cadre) zászlóalját 1849 tavaszán a gyulafehérvári ostromseregnél állították fel. Gyapay Miklós ennek parancsnoka volt 1849. július végéig. Ld. URBÁN Aladár, 1988. B. 38. A volt cs. kir. 4. (Sándor orosz cár) huszárezredbe 39. Poeltenberg, Ernst Poelt Ritter von, (1813?-1849), cs. kir. százados a 4. (Sándor) huszárezredben, legmagasabb rangja honvéd vezérőrnagy, hadtestparancsnok. Az aradi vértanúk egyike. Életrajzát Id. BONA Gábor, 1987. A. 268. 40. Gyapay Dénes 1849. június 3-án rendelte el "A magyarországi függetlenség és Buda vára visszavételének emlékére egyházi szertartással összekötött nemzeti polgári ünnepély" megtartását. A rendelet közli SZÁVAY Gyula, 1896. 452. és HERMANN Róbert, 1987. A. 150-151. Az ünnepélyre Id. BALÁZS Péter, 1965. A. 460. 41. Itt érdemes közölnünk Gyapay Dénes Gyapay Pálhoz írott levelét: "Győr, jún. 10-én 1849. Kedves Atyám! Azon elhatározását, hogy történjék bármi, nyugodt lélekkel fogja bevárni, nem helyeslem. -- Fő dolog a személybátorság. Ne tegye ki magát véletlenségnek, -- jöjjön, ha jöhet, minél elébb. --Látogassa meg Ninát, azalatt elválik a dolog jobban. Meg vagyok győződve, hogy a német ittmaradása nem leend huzamos. -- Az Istenérti ne tegye hát magát ki a véletlennek, jöjjön, ha még jöhet, Győrbe. -- Várja be itt -- vagy mint a körülmények igényelni fogják, másutt -- a fordulatot. Ne tegye ki magát a véletlennek. Vagyok szerető fia - Dénes. --U[tó]i[rat]: Nagyon zavart vagyok, mutatja konceptusom. Nem csoda." MOL Gyapay-ir. No. 24. 42. Kmety György (1813-1865), cs. kir. f[hadnagy a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredben, legmagasabb rangja honvéd vezérőrnagy, ekkor ezredesi rangban a 15. önálló hadosztály parancsnoka. Emigrál, török pasa lesz. Életrajzát Id. BONA Gábor, 1987. A. 203. 43. Wyss, Franz von (1795-1849), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok a cs.kir. I. (Schlik) hadtest Franz Liechtenstein altábornagy vezette 1. hadosztályában. Elesik 1849. június 13-án Csornánál. - Az ütközetre Id. KIRÁLY Iván és HUSZÁR János, 1978. 43-45. 44. Vajda Gábor (1812-1881), kilépett ^s. kir. főhadnagy, nemzetőr-, majd honvédszázados, végül őrnagy, vezérkari tiszt, gerillavezér. Életrajzát Id. BONA Gábor, 1987. A. 327. 45. Kmety György ezredes 1849. június 22-i jelentése szerint "Vajda vezérkari és gerilla százados parasztoknak öltözött legénységével egy 40 emberből állt ellenséges csapatot megrohant, ötöt közülük elfogott, a többi pedig kénytelen volt fegyverzetök hátrahagyásával az ingoványokba vetni magokat". MOL P 295. A Görgey-család levéltára, b/19. fasc. Magyar fordításban közli GÖRGEY István, 1888. II.k. 572. 46. Bősárkány felgyújtására Id. Kmety fent hivatkozott jelentését és Haynau 1849. június 22-i hirdetményét. Közli ROZSA György - SPIRA György, 1973. 431., KIRÁLY Iván 20. Ld. még NAGY István, SSZ 1969., SMIDT Lajos, SSZ 1967. Klapka György vezérőrnagy maga is helytelenítette Vajda akcióját: "Vajda őrnagy ne tegyen ki minden szükség nélkül egész községeket a bizonyos elpusztításnak, hanem szorítkozzék egyedül arra, hogy az ellenséget szemmel tartsa, s a népet az ellenséges száguldozok ellen megvédje" - írta Poeltenbergnek 1849. június 23-án. MOL P 295. A Görgey-család levéltára, b/15/8. fasc. Magyar fordításban közli GÖRGEY István, 1888.11. k. 572. Irodalom: AN DICS Erzsébet 1952 A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. k. Bp. ARRAB0NA 35/1-2.