Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Közlemények - Bojtor István: Az igehirdető

talná. Idézi Sály község szülöttjét, Terhes Sámuel költőt: "Régi őseink elhaltak, Kik a közjónak hódoltak." Az élettörténet fordulóin a textust ismételgeti: Jó az Úr. Az elhunyt sorsát dolgait Isten dicsősége ragyogja át. Jó volt hozzánk az Úr keserves múltunkban, sötét, halálszagú jelenünkben és a jövendőben. Az Úrban való bizalom ad erőt most a gyász elviselésére, az utunk folytatására. Summózás Barsi Ernő tudományos, pedagógiai, közírói munkássága mellett ízig-vérig igehirdető, aki minden lehetőséget mindenkor fölhasznál arra, hogy az örökkévaló, megtartó evangéliumról bizonyságot tegyen. Azzal jellemezhetjük, hogy szerette Istent, az embert, református gyülekezetét és az egész Magyarországot. Szereti Istent, és az írott, hirdetett Igét, a prédikációt és a Bibliát. Hiszi, hogy Isten megjelent Jézus Krisztusban e földön és közöttünk van az írott és hirdetett Ige, valamint a Szentlélek által. Isten karjaiban tudja magát, Krisztus érdeméért. Bizonyos abban, hogy egyszerre a magyar népzene és egyetemes zenetudomány képviselője és az élő Isten küldötte, hogy a Krisztusról való igehirdetése által Isten és ember összebéküljenek egymással. Szereti a konkrét, súlyos helyzetbe jutott embert, aki panaszkodik, hogy "nincs munka, nincs állás, keveset fizetnek, drága a megélhetés. Ez sincs, az sincs. Beteg, tehetetlen vagyok." Ennek az embernek adatott lehetőség az Úrhoz való visszatéréssel, a megtartatásra. Szereti a "drága, kedves" gyülekezetet, akinek meg kell újulni, új szövetségre kell lépni az Úrral. Mialatt rámutat az Isten és ember közötti mély szakadékra, nem csak úgy beszél, mint Isten követe, hanem azonosítja magát az embertársával is. Ha pedig megtérsz, akkor helyre jön minden. Szereti szép Magyarországot, honfitársait. Tudja, hogy felelős érettük. Látja, hogy az ország fájának hajszálgyökerei a faluból, népi kultúrából eredeznek. Bajunk és gyümölcstelenségünk oka, hogy Isten nélkül kívánunk berendezkedni, de nem az Isten hagyja el az embert, hanem a teremtmény fordult el Teremtőjétől. Jézus üzen a "közömbössé vált, bajaiból kiemelkedni nem tudó magyar néphez: Kelj fel! Vedd a te nyoszolyádat és eredj haza. Aki ezt a parancsot meghallja, az meg is tudja tenni" és új életre támad, megmarad. Isten megmenti és megtartja magyar nemzetünket, ha segítségül hívjuk az ő Szent nevét. Dobd el bálványaidat! Hívd segítségül az Uradat, Istenedet. Hangvétele természetes, távol tőle a "kenetteljes papos" ridegség. Egyszerűen, pontosan, világosan fogalmaz, mert: "Mit ér az igehirdetésünk, ha azt nem érti meg a gyülekezet nagyobbik része?" Barsi Ernő népszerű igehirdető, aki tisztában van szuggesztivitásával, de nem magát mutogatja, propagálja, hanem mint zenetudós a tárgyat, a témát állítja középre, mint igehirdető pedig az Igét, magát az Istent. Páratlan tudásával, képességével, népszerűségével sohasem dicsekedett, mert neki fontosabb, nagyobb volt az üzenet, az Isten Igéje, mint saját személye. Befejezésül újra őt idézem: "Mindenesetre nagyon boldog vagyok, hogy megadatott nekem igehirdetői szolgálatot is végezni. - Legyen áldott érette az Isten." Bojtor István ARRABONA 35/1-2.