Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)
12. A folyóirat I. évfolyam 1859-ben, a II. évf. 1862-ben jelent meg. Részletes ismertetése később következik. 13. Kapcsolatukra a Hollenbach számára tervezett művek ismertetésekor térünk ki részletesen. 14. A Harttinger valamint a Rösch céggel állott kapcsolatban. A gyűjteményben számos grafikai lap, album és a cégekkel való levelezés utal erre. Feldolgozásuk folyamatban van. 15. A Mitteilungen des K. K. Österr. Museums für Kunst und Industrie tudósít ezekről a kapcsolatokról híreiben. 16. Kiadatlan életrajzi jegyzetek III. fejezet 11 p. fejezetben olvashatjuk, hogy a Rennwegen vett ki szobát, ahol éjt-nappá téve dolgozott, "számos megrendelésre leltem, és talán Bécsbe települök, ha nem jönnek közbe más dolgok" - írja. E más dolgok közül említendő mostohafiának Hartner Mukinak sajnálatos halála, melynek következtében a kéményseprő cég vezetését át kellett vennie. 17. Az MTA Archaeologiai Bizottságának 1869. ápr. 15-én kelt levele Kubinyi Ágoston és Rómer Róris aláírásával, kiállítva a Storno gyűjteményben. 18. Storno beszámolója az Archaeologiai Értesítő 1869. 1—II. sz. 1-6. ill. 21 -23. p. 19. A Szent Mihály templom restaurálásához 1858-ban készített először terveket. A tervek, a munka megkezdése nagyon nehezen ment, sok városi elöljáró ellenezte. A munkák végül is 1862-ben kezdődtek el. A reá vonatkozó dokumentumok a gyűjteményben találhatók. Azt kiállításon bemutatta Nemes András kollégám a Lábasházban 1989-ben. A dokumentumok S.84.95.1 -271. számokon. 20. Ezekről a munkákról való mappákat megtaláljuk a Storno gyűjteményben a következő számokon. Pannonhalma S.84.78.1 -431 -ig, Besztercebánya S.84.13.1-16, Nagyvárad S.84.67.1-31. Garamszentbenedek S.84.34.1 -359, Körmöcbánya S.84.50.1 -219. Alcsút még számozatlan. 21. E meghatározásokat a historizmus iparművészetének kutatóitól kölcsönöztem, elsősorban Barbara Mundt: Historizmus, Kunstgewerbe Zwischen Biedermeier und Jugendstil. München 1981. és G. Himmelheber: Klassicizmus, Historizmus, Jugendstil, in: Kreisel: Die Kunst des deutschen Möbel. Bd. IILMünchen 1973. Jörn Bahns: Zwischen Biedermeier und Jugendstil. Möbel des Historizmus, München 1987. Keyser Vlg. 22. A műterem ismertetése. In Arrabona 1986.22-23. szám: Askercz Éva: A Storno család Sopron, Bécsi utcai műterme. A Storno lakásról Askercz Éva Sopron, Storno gyűjtemény TKM füzetek 276. sz. 1987. 23. Vö. Barbara Mundt:í.m. megállapításai 24. Georg Himmelheber: Deutsche Möbervorlagen 1800-1900. Verlag CÜ.Beck München 1988. 25. Museum für Kunst und Industrie 1864. alakult Bécsben, az "Oberste Schule für Kunstgewerbe" Iparművészeti Iskola 1868-ban alakult Bécsben. 26. Grafikai tervek, Versillusztrációk, S.84.132.1 -38, Egyházi lapok S.84.133.1-11 -ig. A hét oltáriszentség album S.84.141.1-42 27. E célokra a folyóirat zárószavában olvashatunk (Schlusswort 37. p.) Unser Programm mit Kurzen Worten: Es soll des Gewerbe Kunstblatt in seiner Hauptrichtung wohl allerdings den deutschen Stil vertreten, es werden aber auch Entwürfe jener Gegenstände und Geretschaf ten die keines ausgesprochenen Stiles bedürfen, nicht nur aufgenommen, sondern im Gegentheile dringend gewünscht, besonders wenn sie in der Erfindungfrei von Nachamung sind. Es wird in dieser Beziehung jeder geschmackvolle Beitrag willkommen sein, insofern er nicht der Tendenz des Blattes als diametral entgegengesetzt, ausgeschlossen bleiben muss. Zugleich bemerken wir nach für jüngere Kräfte, dass die Veröffentlichung angenommenen Kunstblätter honoriert werden. 28. A legbővebben egy doktori disszertációban olvasunk róla, szerepéről. Eva B. Ottilinger: Wiener Möbel des Historismus. Formgebungstheorie und Stiltendenzen Wien 1985. 29. Dávid Hollenbach 1810-1871. életrajzát ismertetik a Mitteinlungen des K.K. Ost. Museums für Kunst und Industria 6. Jhg.No. 69.403-404. p. 1871. 120
