Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

hasonló, semmint ötvösműhöz illő díszítést láthatunk. Az aránytalanul felnövesztett, bonyolult tornyok, baldahinok közé kis szobrokat állít, súlyos nehéz későgótikus toronnyal zárja le a monstrancia építményét. Valami nagyszabásút akart tehát tervezni. Hogy mit szólt volna egy ötvös e tervrajzhoz, azt nem tudhatjuk, de úgy tűnik e tárgy kivitelezhetetlen. Az azonban e rajzról is kitetszik, hogy a szakrális tárgyak tervezésekor megidézett, felhasznált formák épp úgy a későgótika építészeti motívumai voltak, amint azt a használati tárgyak esetében láthattuk. Lényegében az elmondottak, tehát bizonyos fokú álmonumentalitás figyelhető meg 1866-ban tervezett füstölőjén és keresztelőkút tervein is. (53. és 60. kép) A terveket nézve azonban nem hallgathatom el azt a megfigyelésemet, hogy tervezőjük mennyire megtanult rajzolni, milyen jártasságot mutat a bonyolult gótikus rendszerek ismeretében és szerkesztésében. Ezt támasztják alá további tervei, egy 1866-os csillár és egy számomra ismeretlen funkciójú oltár (?) építmény rajza is. (54. kép) A mindenképpen oltárépítményhez hasonló bútor tetején nem értem mi célt szolgál egy óra. Vannak természetesen egyszerűbb, arányosabb tervei is ez időből. Házioltára és más oltártervei az előbb ismerteiteknél sokkal egyszerűbbek, valamiképpen mértékletesebbek a díszítésben és arányosabbak a fölépítésben. E tekintetben is kiemelkedik egy pásztorbot (57. kép) akvarell képe, valamint egy színezett tollrajz, amely ablak, vagy talán képkeret variációkat vonultat föl, gótikus motívumok variációját tárva elénk. (56. kép) E festett motívumok, keretfantáziák szabadon variálják az építészetből ismerhető részleteket, ablak, torony, baldahin, posztamens válik itt sajátos ornamentummá. Storno szakrális tárgyterveiről mondottak lényegében véve a leírt lapokra vonatkoznak. Remélhetünk további megfigyeléseket is, ha feldolgozzuk azokat a terveket, (melyek nagy része meg is valósult) amelyeket később restaurált templomaiba készített. A soproni Szt. « Mihály templom, a pannonhalmi bencés apátság tervei mellett itt őrizzük Garamszentbenedek, Besztercebánya, Körmöcbánya, Nagyvárad, Nyitra templomaiba készített felszerelési tárgyak terveit is - természetesen az építészeti és festészeti tervekkel egyetemben. A historizmus kutatás e fehér foltjait a Storno hagyaték tervrajzaiból megrajzolhatja a későbbi kutatás. Síremlékek, útmenti szobrok tervei Az a néhány terv, amelyet e témakörben ez időből a hagyatékban találtunk, csak ízelítőt ad Storno későbbi e témában tervezett alkotásaiból. (49-50. kép) Róluk lényegében azt mondhatjuk el, hogy arányaikban, díszítésmódjukban közelebb állnak a valóságos, gótikus emlékanyaghoz, mint némely tárgytervei. Storno, aki ifjú kora óta rajzolta a gótikus házakat, kőemlékeket (Bildstockokat), sőt az utóbbi emlékanyag soproni és Sopron környéki darabjait felmérte és publikálta is, jól ismerte ezek arányait, díszítéseik rendjét. így maga tervezte alkotásai is jobban kötődnek a valósághoz, fantáziáját kordában tartotta a tapasztalás. E kőből tervezett alkotások inkább nevezhetők utánérzésnek, mint primer kitalációnak, vagy 19. századi formák gótikus díszekkel való felöltöztetésének. 117