Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

rete alatt a német és magyar mestereket tömörítő szervezet kétnyelvű megnevezése olvasható. Az állami címerek a fecskefarok csúcsaiban kaptak helyet, egyik oldalon csak a magyar, másikon a birodalmi címersas barokk pajzsra festve. A céh neve alatt a szűcscímer — oroszlánok által tartott hermelinbőr — helyezkedik el, két oldalán a zászlószentelés évszámának számjegyeivel. m A zászlóképek tartalmára a keret fölé félkörívben írt felirat és fohász utal. A bal oldali zászlókép bibliai jelenete a bűnbeesést ábrázolja az általánosan elterjedt ikonográfiái megfogalmazásban. A viszonylag jól megfestett természeti háttér előterében a tudás fájára tekeredő kígyó állatfejű szörnyalakja érdekes megoldás. A főalakok, Ádám és Éva figurája a korábbi zászlóképekhez viszonyítva primitív, hibás mozdulatrajzokkal, torz arcvonásokkal. A paradicsomi jelenet minden bizonnyal az ősszülők ágyékát fedő szőrmeöltözék miatt kapott szerepet a szűcsök jelképrendszerében. (41. kép) A jobb oldali zászlókép Immaculata-ábrázolása magán viseli ikonográfiailag hagyományos attribútumait, a liliomszálat és Mária 12 erényét jelképező csillagkoszorút.

122 A kép sajátossága a holdsarlón és földgolyón álló szent lába alatt tekerődző szárnyas sárkánykígyó. Az előírásszerű képi jelek alkalmazása ellenére Mária alakja — talán a pufók arc, a fejét borító rózsakoszorú és még inkább a derékban piros szalaggal összefogott ruha és a lila kendő miatt — inkább egy idősödő polgárasszony benyomását kelti. A körülötte lebegő szárnyas angyalfejek elrajzolt arcvonásai dilettáns festőre vallanak. A zászló jobb oldalának csúcsába varrt erősítő szövetdarab feltehetően a használat korában végzett felújítás eredménye. 11. A győri magyar lakatosok céhzászlója (1808) A lakatosokat is magába foglaló, nyereg-, szíj- és pajzsgyártó, valamint csiszármestereket tömörítő céh 1602-es káptalani privilégiuma már tartalmaz vallási előírásokat a kézművesek számára. A lakatosok számára külön kiadott — nagyszombati céhlevél alapján készült — 1651-es szabályzat pontosan megfogalmazta a székesegyházban tartandó istentiszteleteket, Szt. György mártír patrónus választását és képével zászló készítését, valamint a körmeneti részvételt.

123 1808-ban készült zászlójuk kisebb méretű, arányos, jó megjelenésű példány. Sárgult — eredetileg fehér? — anyagát dekoratív piros rojtszegély keretezi. Zászlóképe felül karéjos, téglalap alakú keretbe foglalva, a magyar kiscúner ovális pajzsa szinte koronázza a kép záróívét. A zászló csúcsainak kezdetén a céhjelvények — kulcs- és pisztolypár — könnyed vonalú rajza, a csúcsokban egy-egy festett virágszál a dekoráció. A zászlóképek alatt öt mesternév, a kép sarkaihoz elosztva a zászlószentelés évének számjegyei. Mindkét zászlóoldal azonos elrendezésű, még a mesternevek is azonosak. (42. kép) A zászlóképek a szakmában általánosan elterjedt védőszenteket ábrázolják. A győri magyar lakatosok — céhlevél által elrendelt — hivatalos védőszentje a zászló bal oldalán szereplő Szt. György vértanú. Alakja a jól ismert ikonográfiái megoldásban jelenik meg, a sárkányt legyőző lovas vitéz legendás jelenetében. A kép hátterében ábrázolt imádkozó nőalak a legenda további részleteire utal. Feltételezhetően a kapadóciai királylány ő, akit a Sylena városát sanyargató sárkány engesztelő áldozatául szántak, és életét a szent lovagias cselekedete megmentette.

124 Szt. György elsősorban a lakatosok tevékenységi körébe tartozó fegyverek és harci felszerelés kapcsán vált népszerű patrónussá a lakatoscéhek körében. 176