Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9

zésre Bernben újabb nemzetközi szocialista kongresszust akarnak tartani a to­vábbi feladatok rögzítése céljából. — A belügyminiszter ezzel kapcsolatosan is bizalmas leiratot küldött Győr megye és város főispánjához, amelyben az aláb­biak olvashatók: „Valószínű, hogy a nemzetközi szocialista komité, amely Bernben székel, lehetőleg titokban mindent megtesz a kongresszus előkészítésére. A kongresz­szusra szóló meghívók alkalmas úton-módon — előreláthatólag azonban nem posta útján — az osztrák és magyar szocialista pártvezetőségeknek is meg fog­nak küldetni. — Minthogy a magyar szocialistáknak a tervezett kongresszuson való megjelenése semmiesetre sem kívánatos és a hadviselés érdekeivel is el­lenkezik, felkérem Méltóságodat, szíveskedjék intézkedni, hogy a szocialista pártszervezet tagjainak a kongresszusra való kiutazása, amennyiben erre nézve útlevél iránti kérelmek előterjesztésével kísérlet tétetnék, minden esetben meg­hiúsíttassék." 15 A konferenciát végül is — mely tulajdonképpen a zimmerwaldinak volt a folytatása — nem Bernben, hanem április havában Kienthalban tartották meg. Kiáltványát, felhívását ismét a hadviselő államok területére juttatták, de Ma­gyarországon tartalmát éles hangja miatt a polgári radikálisok lapján, a Vilá­gon kívül még a Népszava sem merte leközölni. Ebben az időszakban különben is nagyon szigorú hangú rendelkezések láttak napvilágot, mivel május elseje közeledett és a hatósági, rendészeti szervek háború- és kormányzatellenes za­vargásoktól tartottak. Győr megye és város főispánja ezzel az üggyel összefüg­gésben is csakhamar kézhez vehette a bizalmas utasításokat, amelyek lénye­gükben a következőket tartalmazták: „Arról értesültem, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt az idei május elsejét is ugyanolyan keretben fogja megtartani, mint a múlt évben; tehát május 1-én csak munka után, este tart összejöveteleket, munkaszünetelés érdekében mozgalmat nem indít, és felvonulás rendezését sem veszi tervébe. — Miután azonban a párt által elfoglalt álláspont dacára előfordulhat, hogy a munkásosztálynak egyes töredékei tüntető felvonulásokat és összejöveteleket szándékoznak tartani, az ezekkel szemben követendő egyöntetű eljárás órdeké­ben felkérem Méltóságodat, hogy a rendőrhatóságok figyelmét a korábbi rende­letekre és határozmányokra felhívni és azokat bizalmas úton utasítani szíves­kedjék, az esetleges gyűléseken (összejöveteleken) a hadviselés érdekeit érintő kérdések tárgyalását ne engedjék meg." ÍG Rendbontásokra ezúttal nem került sor, így a karhatalmi alakulatoknak sehol sem kellett beavatkozniuk. Ebben talán az 1916 elején, a szakszervezetek kezdeményezésére megalakult Panaszbizottságnak is része volt, amely egyik fő feladatának tartotta azt, hogy az esetleg előkészületben levő sztrájkmozgalma­kat idejében leszerelje. Az esztendő nyarán azonban az általános elégedetlenség már olyan arányokat öltött, hogy ez a szerv sem tudta megakadályozni na­gyobb munkabeszüntetések bekövetkezését. így történt ez a Diósgyőri Vas- és Acélgyárban, a csepeli Weiss Manfréd-féle Tölténygyárban és más hadiüze­mekben. A munkásság kevesellte keresetét, sehogy sem tudott versenyt futni az áremelkedésekkel, és Károlyi Mihály parlamenti békebeszéde után egyre töb­bet hallott és tapasztalt a háború kilátástalanságáról, a felesleges véráldoza­tokról. Nem véletlen, hogy éppen ezekben a hónapokban igen sokan megszök­tek a népfölkelő munkásosztagoktól, és a polgári életben — sokan álnevek 15 Uo., 92/1916. biz. 16 Uo., 195/1916. biz. 245 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom