Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)
A viharos hangulatú népgyűlés természetesen határozati javaslatot is elfogadott. Ez lényegében a következőket tartalmazta: minthogy az új választójogi törvény a szociáldemokraták minimális követeléseit sem elégíti ki (hiszen sem titkos, sem általános!), ebben a formájában történő tárgyalása esetén a munkásság minden eszközt megragad, hogy annak törvényerőre való emelkedését meghiúsítsa; a munkásságnak létfeltétele, hogy bejusson az alkotmány sáncaiba és ezért hatalmas fegyverén, az általános sztrájkon kívül vérét is kész áldozni! 50 Az országos arányú munkabeszüntetés gondolata — a választójogi reformmal kapcsolatban — olyan visszhangra talált, hogy az SZDP január 26-án rendkívüli pártkongresszus keretében tárgyalta meg a további teendőket, feladatokat. Az elfogadott határozat többek közt a következőket mondta ki: „A pártgyűlés felhatalmazást ad a pártvezetőségnek arra, hogy ezt a harcot azokkal az eszközökkel vívja meg, amelyeket esetenként jónak lát és utasítja arra is, hogy kellő pillanatban hirdesse ki az egész országra terjedő tömegsztrájkot. — A pártgyűlés a tömegsztrájk idejének, tartamának és minden egyéb részleteinek megállapítását a pártvezetőségre bízza. — Mindezek mellett kimondja a pártgyűlés, hogy amennyiben a munkásság ezen küzdelme ellenére a szuronyok mögött, zárt körben való tárgyalás eszközeivel mégis ráoktroj áltatnék az országra ez a törvénytervezet, a Szociáldemokrata Párt az ezen alapon tartandó választásokon nem vesz részt." 57 A pártkongresszuson persze a győri kiküldöttek is részt vettek, és az előkészületek jegyében már február 3-án népgyűlés tartására került sor, melyen a polgári ellenzék helyi képviselői is megjelentek. Az utóbbiak részéről dr. Polgár Győző győri ügyvéd, az Alkoholellenes Liga (Good Templar-rend) tagjaként szólt a munkássághoz és külföldi, elsősorban svéd példákra hivatkozva, e mozgalomhoz való csatlakozásra hívta fel a jelenlevőket. Svédországban — mondotta — éppen annak köszönhette az általános sztrájk teljes sikerét, hogy a munkások lemondtak az alkohol fogyasztásáról, és így a kormány a harc idejére bezárathatta az italméréseket. Utána Ptudas Sándor a munkásokat a választójogi harccal kapcsolatban öszszetartásra, elszánt küzdelemre buzdította és bejelentette, hogy a nagy tömegsztrájk kirobbantásának legkedvezőbb idejét az SZDP központi vezetősége fogja meghatározni. A Nádor szálló nagytermében megjelent legalább 600 főnyi hallgatóság rendzavarás nélkül, de Lukács, Tisza és Héderváry „abcugolása" mellett távozott a gyűlés színhelyéről. 5,8 Figyelmet érdemlő egyébként, hogy Győrött ebben az időszakban a polgári ellenzék egyre szorosabb kapcsolatokat épített ki a helyi pártszervezettel, és a reformjavaslattal összefüggésben is vitaelőadást rendezett a Haladás-Asztaltársaság, melynek szónokául Barsi Józsefet, a Népakarat felelős szerkesztőjét kérte fel. A február 16-án a Stern Sámuel-féle vendéglőben megtartott összejövetel során az egybegyűltek a szónokkal egyetértésben az alábbiakat rögzítették: „Ez a választói törvény nem állhat meg társadalmilag, jogilag és politikailag sem, mert a legigazságtalanabb, és mert ezer visszaélésre ad módot és alkalmat. Ebben a tekintetben minden józanul gondolkodó ember egyetért a szociáldemokratákkal, de csakis a szociáldemokratákkal, és nem a koalíciós grófokkal, mert tudja minden demokratikusan érző és gondolkodó ember azt, hogy egyedül 56 Uo. Győr vármegye főispáni iratai 5/1913. biz. 57 MMTVD i. köt. 591. 58 GySmL:l Győr vármegye főispáni iratai 22/1913. biz. 325
