Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)

A fővárosban történt fejlemények persze még aznap ismeretessé váltak Győ­rött is, az ország egyik legnagyobb vidéki ipari központjában. A helyi pártszer­vezet végrehajtó bizottságának kezdeményezésére kerékpáros küldöncök járták sorra még a kora délutáni órákban az üzemeket, vállalatokat és röpcédulákat osztogattak, amelyek az este 7 órakor megtartandó Nádor szállói „összmunkás értekezletre" hívták fel a dolgozók figyelmét. 29 A felhívás nem tévesztette el hatását, mivel a röplapok átvétele után a győri munkásság letette a szerszámokat és kisebb-nagyobb utcai demonstrációk útján adott kifejezést mélységes felháborodásának. Jellemző, hogy a főispán még ugyanazon az estén az alábbi táviratot adta fel a belügyminiszternek: „Jelen­tem, hogy a munkásság nagy része a szociáldemokrata párt Pestről jött felhívá­sára sztrájkba lépett. Eddig tettlegesség nem történt, rendőrséget utasítottam, hogy a személy- és vagyonbiztonság iránt a legszélesebb körű intézkedést tegye meg, a dolgozni akaró munkásoknak nyújtson védelmet, éjjeli telefonszolgálat iránt intézkedtem, katonai helyőrség karhatalmi készenlétre felkéretett, a mun­kásság kisebb csoportokban az utcákon általános titkost éljenezve, tüntetve sétál, meggátlására rendőrség felhíva, gyári üzemekben munka beszüntetve." 30 Az összmunkás-értekezlet időközben valóban összeült a Nádor szálló nagy­termében. Elnökévé Flock Sándort, jegyzővé Steiner Jenőt választotta meg. A napirend főelőadójaként Kiss János győri cipészmunkás ismertette a budapesti eseményeket. Beszámolója során hangsúlyozta, hogy a munkásság jogainak kiví­vása érdekében ezúttal kivételes eszközöket fog alkalmazni. A hozzászólók közül Barsi József és Szalczberger Béla is közölték a fővárosból érkező legújabb híre­ket, majd feltették a kérdést a megjelenteknek, hogy másnap reggeltől kezdve hajlandók-e sztrájkot folytatni. A válasz egyhangú volt a zsúfolásig megtelt te­remben, és a viharos hangulatban távozó tömeg azzal az elhatározással oszlott szét (rendzavarás nélkül), hogy május 24-én reggel minden szervezett dolgozó — az utasításoknak megfelelően — a saját szakegyletében fog jelentkezni. így is történt, de a befutott értesülések alapján ugyanezekben az órákban a polgármester és az alispán is megkapta a szükséges utasításokat a főispántól a további teendőkre vonatkozólag. A városi óvó rendszabályokkal kapcsolatos rendelkezés az alábbiakat tartalmazta: „Polgármester Ür! A szociáldemokrata párt által részben megvalósított munkamegszüntetés folytán előállott helyzetre tekintettel felhívom címedet, hogy a hatósága alá tartozó Győr szab. kir. városban minden munkásmozgalmat a legéberebb figyelemmel kísértessen és ellenőriztes­sen, s az ipari munkásság körében észlelhető minden izgatásnak preventív intéz­kedésekkel igyekezzék elejét venni, különösen pedig, hogy a szociáldemokrata párt által eszközölt azon terrorisztikus törekvések, hogy a dolgozni akaró és dol­gozó munkásságot munkahelyeikről elhurcolják és a munka abbahagyására kényszerítik, a legerélyesebb eszközök alkalmazásával megakadályoztassanak." 31 Hasonló értelmű felhívást kapott az alispán is, különös tekintettel arra, hogy a netán várható vidéki megmozdulások révén hátrányt ne szenvedjenek a mező­gazdasági munkák. A kiadott rendelkezések azonban nem tudták megakadályozni az események további alakulását, még a rendőrkapitányság által kifüggesztett plakátok sem, 29 GyU (1912) 118. sz. 30 GySmL:l Győr vármegye főispáni iratai 27/1912. biz. 31 Uo. 28/1912. biz. 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom