Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez
ben azt látjuk, hogy a császárkori kifejlődés alapja a kelta formakincs továbbélése volt. így pl. Britanniában és Galliában az időszámításunkat megelőző időkben mind gyakrabban alkalmazták azokat a formaelemeket, amelyekből az áttört bronzok csoportja kifejlődött. 5 A döntő lökést a La Téne korban kedvelt felületi barokkos ízű díszítések továbbélése adta. Ebből az irányzatból két új technika alakult ki: az emailos és az áttört fémművesség. Közös célja ennek a két megmunkálási iránynak a fény-árnyék kiemelése volt. Az email munkáknál a felületi vonalak közeit előbb korállal, majd többszínű emaillal töltötték ki. 6 Az áttört technika lényege a felület áttörése. A csavart, hajló vonalak ezzel kontúrokká válnak. Alájuk általában vörös vagy csillogó anyagot helyeztek (textil, bőr, fém, fa stb.), így idézték elő az elütő színhatást, s emelték ki egyúttal a negatív formákat is. Azonban nemcsak az alátéttel, hanem a különféle fémek együttes alkalmazásával is lehetett színhatást elérni. A különböző színű fémeknek a viselőik valamiféle jelentőséget tulajdoníthattak. 7 Például az arany szerepét a hasonló csillogású, olcsóbb bronz helyettesítette. Az ezüstöt pedig — különösen a korai időkben — a fehérfém bevonat, illetve az ólom helyettesítette. Ez utóbbinak — mint látni fogjuk — más, kultikus jelentőséget is tulajdonítottak. Az áttörtek technikai megmunkálása nagyjából háromféle módon történt: öntéssel, fémlemezből való kivágással (lombfúrészmunkához hasonlóan), valamint e kétféle technika együttes alkalmazásával. Ezekkel a módszerekkel igen változatos mintákat készítettek. Szétválasztásuk elég komplikált — túl messzire is vezetne jelen ismertetés keretén belül bővebb elemzésük —, mégis a következő főbb irányzatokat különböztethetjük meg, melyeken belül rengeteg variációt ismerünk. 1. Domború felületű kontúrvonalakból állítják össze a mintákat, melyeknek alapelemei az ún. pelta vagy amazonpajzs 8 , továbbá az „S" forma, a trombitamustra stb. A motívumokat szimmetrikus vagy aszimmetrikus elrendezésben dolgozzák ki, esetleg megsokszorosítva 9 (3. ábra). Ezeket a mintákat vagy önmagukban, vagy keretbe foglalva, öntéssel készítik. 10 2. A bronzfelület és az áttörés viszonya az áttörés javára eltolódik. A profilok laposabb kiképzésűekké válnak (1. ábra). 11 Ezek legtöbbször szintén öntvények. Az is előfordul, hogy a minta szimmetrikus elrendezésben és ugyanazokból az alapmotívumokból tevődik össze, mint az előbb említett csoportnál (2. ábra). Ezen utóbbiaknál a fémlemezből már kézzel történik a kivágás. 12 A 2. ábrán közölt arrabonai lemeztöredék, mint az egyedüli pannóniai, nem öntéssel készült rontott példány szintén ide tartozik. A Barbaricumból Felsőalpár-Szikrán (Bács-Kiskun m.) 13 talált félig meg5 F. Henry, Les Émailleurs d'Occident. Préhistoire 2. 1933. 76 skk. 6 Sellye I., Császárkori emailmunkák Pannoniából. Dissertationes Pannonicae. Ser. II. no. 8. (Bp., 1939) 36 skk. 7 Fettich N., A jutási avar temető revíziója. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, Veszprém 2 (1964) 102. 8 Nagy L., id. h. részletesen tárgyalja. 9 Sellye I. és II. közleményekben számos példát hoz. 10 Sellye I. keretelés nélkül: XXXIV. t. 2. XXXVI. t. 2. Kereteléssel: Sellye L: XXX. t. 1—2, XXXIII. t. 1, XXXVI. t. 1, 3—4. stb. 11 Sellye I. XXXVII. t.; Sellye II. XV. t. stb. 12 Sellye I. XXXVII. t. 6—7. Sellye II. XVIII. t. stb. 13 Sellye, Recueil des bronzes ajourés. Pl. CLXXXVIII, t 7?
