Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

jedését. Mivel saját sajtóorgánuma (a Testvériség) ebben az időben hetenkint egyszer jelenik meg — terjedelmében korlátozottan, tehát kevés a lehetősége az ellenpropagandára —, szövetségre lép a két másik helyi napilappal (Győri Üjság, Győri Hírlap), s azokat is csatasorba állítja a kommunisták ellen. A Győri Üjság arról akarja meggyőzni a város polgárait, hogy az „őszirózsás" forradalom óta „fenyegető módon emelkedett fel a vörös lobogó, a bolsevizmus vörös lobogója és félő, hogy a bolsevizmus diadala Magyarországon végleges felfordulásra vezet". A lap úgy véli, figyelmeztetni kell mindenkit: veszedelem tornyosul a város fölött. A felfordulás és végső pusztulás ellen egyetlen mentség: a józan munkásság összefogása a liberális, sőt radikális polgársággal — a polgári rend megmentésére^ Hasonló hangnemben tárja a kérdést a nyilvánosság elé a Győri Hírlap. A kommunizmust is, meg a bolsevizmust is igyekszik olyan színben feltüntetni, hogy az a társadalmi rend teljes megbontására törekszik. „A bolsevizmus halála a békének; megölője a szabadságnak, gyilkosa a szocializmusnak."

9 A kommunizmus eszméi élnek és hatnak a helyi SZDP pártvezetőség burzsoá ideológiáját valló titkárának s kormánybiztosi tisztséget betöltő tagjának, nem különben a polgári-liberális beállítottságú két helyi lap minden igyekezete ellenére. Nem sikerült szembeállítani a kommunistákkal az ifjúságot, habár az ifjúság soraiban érezhető elkülönülés van. A munkásfiatalok nagyobbik része az IOSZ mellé állt; a kisebbik része még hisz a szociáldemokratáknak; a diákok kisebbik része az IOSZ meggyőződéses támogatója, nagyobbik része azonban távol tartja magát minden megmozdulástól. A szülők polgári-liberális szemlélete fékezi őket a balratolódásban. Igyekeznek elhatárolni magukat a szélsőséges elemektől. Inkább jobbra tartanak, vagy apolitikus álláspontra helyezkednek, mint pl. a főreáliskolában. Az IOSZ központ kapcsolata a győri csoporttal a megalakulást követő időszakban is elég laza volt. A közvetlen kapcsolatot pótolta 1. Az Ifjú Proletár, amelynek egy-egy számát az ifjúság helyi vezetői mindig lázas türelmetlenséggel várták; 2. a röplapok — melyek részben a Győri Főiskolai Hallgatók Köre tagjainak, részben az illegális KMP tagjainak közvetítésével érkeztek a városba, 3. a Vörös Űjság — melyhez Nagy István révén jutottak hozzá. Az ifjúság vezetői, mint már említettük, mielőtt felvilágosító munkára mentek volna az ifjúmunkások közé, megbeszélték a feladat egyes mozzanatait. Matuzsán Béla, Nagy István, Ernst Lajos, Mayer Lajos instruálta őket (több esetben a Deák Ferenc utca — ma: Aradi vértanúk útja 20. számú ház udvarán levő földszintes épületben). Az illegálisan működő KMP tagjai tudatában voltak annak, hogy az új eszmék megismertetése nem elegendő. Szükség van a meggyőzésre is. Tisztában voltak azzal, hogy az ifjúság rendkívül fogékony az új iránt. Tevékenységük során arra törekedtek, hogy az aktuális, a tömegeket foglalkoztató politikai kérdéseket magyarázzák meg a fiatalságnak: az ismeretek szélesítésére, mélységére, a politikai látókör bővítésére törekvés jelentősebb szerepet kapott a párttagok ifjúság körében végzett munkájában.

10 A budapesti Matuzsán, a győri Nagy, Sipos, Ernst, Mayer feladata tehát az volt, hogy az ifjúmunkások és diákok baloldali vezetőit megfelelő tartalmú 8 GyU 1919. I. 11. 9 Győri Hírlap 1919. I. 15. 10 IK 1968: 11, 32. 1. 15* 227