Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

A város tanácsa 1964-ben nevezte el.

1 Nevét helytörténeti jelentősége miatt kapta; a tanács indokolása szerint ez a rész valamikor ,»majorság" volt.

2 Jegyzet: 1 Győr város Tanácsa 56/1964. — 2 1847-ig egész Nádorváros területének a neve „Majorok" volt. 50. Marcal utca A GYSEV területének déli, kerítéssel elzárt részénél kezdődik, és a Pápai úttal párhuzamosan haladva, északi—déli irányiban, egészen a szántóföldekig terjed. Hossza 174 m, burkolata föld. Nevét a közelében levő Holt-Marcalról kapta. Története: Az utóbbi évtizedekben alakult ki, egyszerű, zártsorú házakkal. 51. Március 15-e utca Maros utca — Március 15-e utca. A Vörös Hadsereg útjával párhuzamos. A Felszabadulás útja jobb oldalából indul ki — szemben a Lenin ligettel — és a Magyar utcáig (11) terjed. Építkezését kertes családi házak jellemzik. Hossza 324 m, burkolata föld. A város közgyűlése 1948-ban nevezte el.

1 Története: Eredeti neve Maros utca volt, — nevét 1925-ben kapta.

2 Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyv 44/1948. — 2 Uo. Győr város tanácsi jegyzőkönyve 7206/1925. 52. Mérleg utca A Bacsó Béla utcából (37) indul ki és észak-keleti irányban haladva a Pacsirta, a Blaha és a Bulcsú utcákat keresztezi, illetve ezeknek jelenlegi végénél vonul el. Hossza 246 m, burkolata föld. Nevét 19584>an kapta.

1 Története: Az utca kialakulása a Dél-Nádorváros rendezésével van kapcsolatban. Jegyzet: 1 Győr város Tanácsa 11/1958. 53. Mester utca A Bacsó Béla utcánál (29) indul ki és egészen a Mészáros Lőrinc utcáig terjed. Hossza 421 m, úttestének szélessége 9 m, burkolata aszfalt. A város tanácsa 1958-ban nevezte el Mester utcának.

1 Története: A tömb építkezése a század hatvanas éveinek az elején indult meg; ma már többségében beépített. Jegyzet: 1 Győr város Tanácsa 11/1958. 54. Mészáros Lőrinc utca Mészáros major út — Mészáros Lőrinc út. A Csaba utca folytatásaként a Bacsó Béla utca 16. számú házánál kezdődik. A vasút vonalát követve nyugat—keleti irányban halad, majd délkelet felé fordul. Az egész utat ipari telepek, raktárházak és munkásszállások jellemzik. Hossza 1089 m, úttestének szélessége 5-, 8-, 10 m, burkolata aszfalt, kő és föld. A város közgyűlése 1948-ban nevezte el.

1 Az út névadója, Mészáros Lőrinc (népies nevén Nagybotú) az 1514. évi Dózsa vezette parasztháború legkiemelkedőbb alvezére volt. 252