Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

Ennek megállapítása után dr. Fejérpataky László, a Múzeumok és Könyvtáraik Országos Főfelügyelőségének helyettes igazgatója azt a javaslatot tette a társulatnak, hogy a múzeumot bővítsék ki: „ ... a múzeum telkén egy soproni polgári háznak típusát feltüntető épület létesítendő, mely felölelné a polgári emlékek, céhek és a néprajz tárgyait. Az az épület érdekesebb helyi építészeti részletekkel volna kiképzendő s ebibe volna beillesztendő a szentmihály utcai XVIII. sz,-i kapu is oromdíszével együtt."

89 Tudjuk, hogy erre a bővítésre soha sem került sor, de nem is lett volna szerencsés egy ilyen egyveleg-épület felállítása, ami ráadásul szintén nem oldotta volna meg a múzeum további fejlődésének kérdéseit, megint csak ideiglenes megoldást eredményezett volna. Az 1917-es évről adott jelentésében Lauringer Ernő a muzeális anyag gyűjtésének nehézségeiről szólt: ,,. . . a gyűjtés munkálatai egyre nehezebbé válnak. Nemcsak háborús viszonyok okozzak ezt, hanem az a körülmény, hogy a régiségékkel való üzérkedés a legújabb időben valósággal divatos szenvedéllyé fajult. 8. ábra. A római terem, 1913. Sokan minden hozzáértés és érzék nélkül szinte sportszerűleg vetik magukat „régiségekre", horribilis összegeket fizetnek! értük, elzárt, hozzáférhetetlen magántulajdonná tesznek mindent, ami oktató, erkölcsnemesátő és ízlést fejlesztő voltánál fogva a nyilvánosság elé tartoznék. A kapzsi önzés folytán a nagyközönség áldozatkészsége is megcsappant a múzeummal szemben. Aggasztó tünet helyi muzeális szempontból a lokálpatriotizmus megfogyatkozása is: aggasztó ez különösen Sopronban, hol Bécsnek közelsége és a városban megforduló nagy89 Uo. II. K. 219. 201