Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
Később az Arany János utca, illetve a mai Aradi vértanúk útja kiépülése után, a teret az Arany János utcához csatolták. A tér első önálló; neve Liszt Ferenc tér volt, amelyre a város tanácsa 1938-ban nevezte el. 2 Mai nevét, az Egység tér nevet 1948-ban akkor kapta, amikor a Megyeház utcát nevezték el Liszt Ferencről. A győriek köztudatában azonban ma is Húspiacként szerepel annak ellenére, hogy hivatalosan ezt a nevet sohasem viselte. Valamikor itt volt a híres győri húspiac. Már a múlt században a Rába partján mind a győri, mind pedig a vidéki hentesek itt árulták a friss sertéshúst. Később rövid ideig Újvárosba került, de a lakosság kérelmére 1900-ban újra a régi helyére tették vissza. Ekkor a győri mészárosok és hentesek a karmelita épület mellett felsorakozó, szilárdan épített — és csak a közelmúltban lebontott — 19 fabódéban, a (falusi hentesek pedig rögtönzött ponyvasátorokban, a fabódék előtt fekvő tágas térségen árusítottak. A hentesek a piacon a hús árusítása mellett, a szabad ég alatt, sátoros lacikonyhán, a friss pecsenye, hurka és kolbász sütésével is foglalkoztak. 3 Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város (közgyűlési jegyzőkönyve 44/1948. — 2 GYÁL. Győr város kisgyűlési jegyzőkönyve 80/1938. — 3 László F., Adatok a győri mészároscéh történetéhez. Anrabona 1965. 18. Eötvös József tér Az Eötvös tér a Tanácsköztársaság útja, valamint a vele párhuzamos Révai Miklós utca között fekszik. Nyugat felől a Kazinczy Ferenc Leánygimnázium, keletről a Megyei Bíróság épülete, dél felől pedig a budapest—hegyeshalmi vasútvonal határolják. A tér parkírozott. Közepén Petőfi Sándor költő szobra, mögötte pedig Karácson Imre (1863—1911) történésznek, a magyar vonatkozású török történelmi források kutatójának az emlékműve áll. Területe 11 347 m 2 , útjának burkolata makadám. A teret a város közgyűlése 1913-ban nevezte el Eötvös Józsefről. 1 A regényíró és politikus Eötvös (1813—1871) az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Nevéhez fűződik az állami népoktatás kiépítése és a tankötelezettség bevezetése. Története: A XIX. század második felében gabonavásár tér volt. Ennek kihelyezése után térré képezték ki és parkírozták. A téren levő Kazinczy Ferenc Gimnázium 1911—191 24-ben , a Megyei Bíróság épülete pedig már 1885—1886-ban épült. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 45/1913. 19. Fazekas köz A Széchenyi tér keleti oldalán levő volt SZOT (valamikor Lloyd) székház mögött húzódik és a Széchenyi teret a Liszt Ferenc utca elejével köti össze. A bal oldalát egyetlen három utcára nyíló egyemeletes épület alkotja, az egykori Curia Nobilitaris, apró üzletekkel, műhelyekkel és lakásokkal. A jobb oldalon is csak egy épület húzódik, a volt SZOT keleti szárnya. A köz hossza 70 m, szélessége 5 m, burkolata aszfalt. A Fazekas köz névadásának időpontjára vonatkozólag pontos adataink nincsenek. Valószínű a XVIII. század végén nevezhették el a fazekasoknak az utcában levő üzleteiről, ahol a cserépedényeket és cserépkályhákat árusították. Története: A köz eredeti nevét mindmáig megtartotta és nevében őrzi a híres győri fazekasipar emlékét...., •>•?:• 339
