Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Környei A.: Bors László

1916. február 1-én jelent meg első jelzett írása a Szeged és Vidékében, egy közgazdasági cikk a magyar alumíniumról. Nyolc jelzett cikke és hét verse jelent meg március 18-ig.

12 A Szeged és Vidéke politikai estilap — nagyon enyhén — radikális és ellenzéki volt, dr. Balassa Armin irodalmár ügyvéd szerkesztette. (Balassa népdalokat, népszínműveket írt, Bors szegedi tartózkodásakor adták elő „A cégér" című népszínműviét, III. 5-én.) Persze a lap ellenzékisége és radikalizmusa nem az országos politikai és a társadalmi kérdések területén nyilatkozott meg, csak a városi politika kisebb kérdéseit boncolgatta. A háború eléggé rányomta bélyegét erre a lapra és bizony kezdetben Bors László írásaira is. ,,A huszár az égben" című verse nagyon könnyed felfogása a háborúnak, szinte a hősi halált ^bagatellizálja; a „Messze, messze tengeren" című is csak könnyed háborús szerelmi dal. Alumínium és réztermelésünk c. közgazdasági írása a háború utáni idők vázolásával akaratlanul a magyar imperialista demagógiának ad hangot. Hústalan napok Romániában c. cikkében nacionalista módon hasonlítja össze a magyar és román háborús erőfeszítést. Ebben a cikkben azonban fel kell figyelnünk arra, hogy — igaz ugyan, csak Románia viszonylatában — társadalmilag teszi fel a hadigazdaság kérdését. ,, . . . a bojárok biztosan nem fognak hústalan napokat tartani. Románia a középosztályon és a szegényebb elemeken spórol." Jóllehet Bors László pacifista nézeteket vallott, a katonai szolgálatot is igyekezett elkerülni, s rövidebb szolgálatai alatt mindig összeütközött feletteseivel,

13 a háborús zsurnaliszta magatartás, munkaadói által támasztott követelmény, rányomta írásaira a bélyegét. Nem sokáig. írásai már a Szeged és Vidékében is gyökeresen eltérnek a háborús híranyag hangjától. A lapban írt és később kötetben meg nem jelent versei a hálború előtt fellépett dekadens költőnemzedék alkotásai sorába tartoznak, persze még nem egészen kész formában. Könnyed, zsurnaliszta szerelmes dalok és nosztalgikus világfájdalmas versek ezek. Schoppenhauer itt járt és a tűzbe nézett, ahol egy darab szén parázslóan égett, kint leszállt az este, esti harang szólott, és egy violinhúr játszotta a szólót. A zene s az álom oly lágyan ömölt el, mint hajnal a tájon, mikor a nap fölkel, Szép napom, szép estém volt énnékem máma, — és ismét közelebb a boldog Nirvána. (Nocturno) Ez dekadencia, mondottuk, de így is idegen a háború szellemétől, a háború elleni lázadásnak tekinthető. Mert igen is annak tekintette a dekadens verseket akkor mindenki, akkor, amikor férfias hősi dalokat illet énekelni.

14 Adyn és Kassákékon kívül nem is igen volt más még ekkor irodalmunkban, aki a háború 12 Cikkeit b. 1. és B. L. jelzéssel látta el, verseit és szépprózai írásait aláírta. Lásd az I. sz. mellékletet. Bors András szerint április végéig volt Szegeden SSz (1959) 61., s ezt (megerősíti, hogy a Kolozsvári Szemlében május 20-án, az Újságban május 23-án jelent meg első írása. 13 V. ö. Bors A., i. m. SSz (1955) I. 35. és SSz (1959) 60. és 62. 14 Elég, hia csak Rákosi Jenő Gyóni Géza körüli szerepére utalunk. Bors László is találkozni fog hasonló esettel. 15 Goga Octavián. i. h. 2. o., lásd I. sz. mellékletet. 295