Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Nováki Gy.: Őskori települések Fertőrákos mellett;

ŐSKORI TELEPÜLÉSEK FERTŐRÁKOS MELLETT 1963-ban a Soproni Állami Gazdaság nagyarányú szőlőtelepítést kezdett a város Fertő felé eső környékén'. Ezek közül az egyik telepítési hely Fertőrákos határában, a községtől ÉNy-ra van. Ennek a helynek a neve a térkép szerint Boglár-hegy, de az Állami Gazdaság hivatalos szervei és dolgozói egyaránt Golgotának nevezik. Az egész terület mostanáig terméketlen legelő volt. Állítólag egyes részeit már korábban is szántották, de az utóbbi évtizedekben már csak legelőnek használták. 1963—1964-ben nagyarányú terepátalakítást végeztek, a kisebb dombokat lehordták, ugyanakkor a kisebb hajlatokat betemették, így az eredeti terepalakulat erősen megváltozott, E földmunkák során elsőízben 1963-ban kerültek elő cserepek, amelyeket Szekér Lajos mérnök juttatott a soproni múzeumba. 1964 tavaszán ugyaninnen egy szép nyéllyukas kőbaltát adott át a múzeumnak Raffensperger Ernő, a terület brigádvezetője.

1 Ezidőtájban többszöri terepbejárással három régészeti lelőhelyet sikerült megállapítani. Az egyik a terület D-i végében levő sportpályától ÉNy-ra kb 100 m-re van, ahol az említett kőbalta és több cserép került elő. A másik ettől É-ra többszáz méterre, a 482. sz. magassági fixponttól ÉK-i irányban kb 150 m-re, a domb lejtőjén van, ahol a mélyszántás a fehér meszes talajban több 4—5 m átmérőjű szürke foltot hozott a felszínre, sok őskori cseréppel együtt. Végül a harmadik lelőhely az utóbbitól tovább ÉK-i irányban kb. 200 m-re van, ahol egy forrás körül, elsősorban attól D-re riómaikori házak nyomai kerültek elő. Utóbbi helyen Gabler D. végzett ásatást; az alább ismertetett feltárás pedig a második lelőhelyen van, ahol a terület még nem volt szőlővel beültetve, így lehetőségünk nyílt a kutatásra. Az említett szürke foltok egyikén jelöltük ki az, ásatás helyét, melynek során nagyméretű gödör került feltárásra. A lehetőség szűk keretei miatt a sok földmunkát jelentő gödörnek egy kis részét már érintetlenül hagytuk, de ez már aligha nyújtott volna új adatokat, így a gödör lényegében teljesen feltártnak tekinthető. Bolygatásnak nyomát sem találtuk a felső 50 cm-t kivéve, amit a szőlőtelepítéssel kapcsolatos mélyszántás zavart meg. A gödör alakja szabálytalan, megközelítően ovális. Átmérője kb. 9,50x8,00 m, legnagyobb mélysége a mai felszíntől mérve 1,85 m. Oldala az É-i és Ny-i oldalon függőleges, a D-i oldala már ferde, a K-i oldalát nem ismerjük. Alján két nagyobb, de csekély mélységű, az É-i oldalban pedig egy kisebb, de erősen elkülönülő kerek gödör bontakozott ki. Az ÉNy-i oldalfal a kisebb gödörtől Ny-ra t Raífensperger Ernőnek az ásatásnál nyújtott messzemenő támogatásáért ezúton is köszönetet mondok. 53