Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881
GYŐR ÉS PEST HARCA A DUNAI GABONAKERESKEDELEMÉRT 1850—1881 Közleményünk annak a küzdelemnek történetéhez kíván néhány adalékot nyújtani, mely a XIX. század harmadik negyedében Győr és Pest gabonakereskedelme között bontakozott ki, s melynek eredményeképpen a század 80-as éveire Győr gabonakereskedelme végleg lehanyatlott, mintegy rákényszerítve ezáltal a város gazdasági fejlődését az ipar fejlesztése útján való továbbhaladásra. Fő vonalaiban e küzdelem története már ismert, elsősorban Bay Ferencnek győri források alapján a győri Kereskedelmi Gyülde történetéről készült munkájából. 1 Jelen közleményünk e küzdelmet a nagy ellenfél oldaláról, elsősorban a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évenkénti jelentéseinek és — lezárásul — a főváros kereskedelmének hanyatlása tárgyában összehívott 1874. évi ankét kiadott, ám kevéssé ismert anyagának segítségével kívánja megvilágítani. A küzdelem nagy tét: a hazai dunai terménykereskedelem kézbentartása körül folyt, eldőlte Győr gazdasági bázisának napjainkig kiható átalakulását hozta magával: e körülmény, úgy véljük, az egyes, önmagukban talán kevéssé jelentősnek tűnő adatoknak is némi jelentőséget kölcsönöz. 1. A Győr és Pest között meginduló küzdelmet alapvetően a két városnak a korabeli hazai gabonakereskedelem adott útvonalain elfoglalt földrajzi helyzete, illetve az e fekvésiből származó előnyöket és hátrányokat befolyásolni képes közlekedési és szállítási lehetőségek alakulása határozta meg. Az olcsó szállítást ibiztosító dunai útvonalon való fekvés mindkét városnak biztosította a Bánság és részben az alsó Tiszavidék gabonáját. Mivel azonban a hazai terménykereskedelem elsősorban a Nyugat felé irányuló exportra volt beállítva, ennek pedig egyetlen tömegszállításra alkalmas útvonalaként ismét csak a Duna állt rendelkezésre, eleve világos volt, hogy a víziszállításiban a nyugati piacokhoz — elsősorban Bécsihez — közelebb eső Győr Pestnél lényegesen kedvezőbb kereskedelmi lehetőségekkel rendelkezik. Ezt még csak fokozta az a körülmény, hogy a Duna a XIX. század közepéig nagyobb gabonáshajókkal csupán Gönyüig, ettől kezdve pedig tovább már csak a Kis-Duna ágban — de ott is csak Mosonig — volt hajózható: a Nyugat felé víziúton tartó gabonának tehát Győrben, de legfeljebb Mosonban mindenképpen meg kellett állania ahhoz, hogy útját innen szárazföldön vagy legalábbis kisebb gabonáshajókon folytathassa Bécs felé. Annak következtében, hogy alig néhány évvel a forradalom után, 1855-ben, Győr közvetlen vasúti kapcsolatba került Béccsel (párosulva ez a Kis-Duna ág a meginduló folyamszatoályozások következtében rohamos, 1 Bay F., A győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856—1936. (Győr, 1942). 471
