Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

mint parancsnok ismét kiáltványban fordult a különböző városokból Pozsonyba összesereglett nemzetőrökhöz 29 (3. 4. ábrák). A naplóból megtudjuk, hogy a győri polgárőrség pozsonyi felvonulásának szervezése már április 5-én megkezdődött. E napon a polgárőrség és nemzet­őrség együttes ülést tartott a Redouteban, amelyen elhatározták, hogy mind a magyar, mind a német polgárőrség, sőt még a „fekete sereg" is (az akadémiai ifjak csapata, amely fekete pantallójáról, fekete attilájárói és fekete kalapjáról kapta ezt a nevet) felvonul Pozsonyba, hogy az országgyűlés berekesztése alkal­mából parádét rendezzen. Az akadémisták fegyveresen akartak Pozsonyba menni, de Zmeskál Sándor rábeszélte őket, hogy csak „gyiklesőt" vigyenek ma­gukkal. Két győri polgárt előreküldték Pozsonyba, hogy kibéreljék azt a gőz­hajót, amely az expedíciót majd az országgyűlés városába viszi. 30 Két nap múlva már meg is kapták a választ, hogy a hajóút költsége oda-vissza 800 forintba kerül s elhatározták, hogy a polgárőrség tagjai — vagyoni helyzetüktől függően — 2—6—10 forintot fizetnek, a kísérők pedig egységesen 10 forintot. 31 A 391 fő­ből álló expedíció április 8-án szállt hajóra. Az indulás után Rónay Jácint, aki mint tábori káplán kísérte el a felvonulókat, rövid beszédet és imát mondott. A hajó nevét (Lajos Főherceg) Batthyány Lajosra keresztelték s az új nevet egy zászlóra írták. Az egész utazás alatt vihar dühöngött. A hajó este 7 óra előtt érkezett meg Pozsonyba, ahol a Dunapartot ellepték a várakozók. A hajóállo­mástól a sétatérig a nemzeti őrsereg tagjai sorfalat álltak, a komáromi, eszter­gomi, pest-budai deputációk pedig a Duna-parton várták a győrieket. Az eszter­gomiak őrnagya beszédet intézett Zichy Ottóhoz, a pozsonyi nemzetőrség pa­rancsnokához, aki egyúttal a győriek őrnagya is volt. Többen a 3 zöldfához cím­zett vendéglőbe mentek, a legénység viszont a Redouteban kapott csak szállást, ahol kénytelenek voltak földre szórt szalmán aludni. Elhelyezésükről ugyanis sem Zichy Ottó, sem a pozsonyi magisztrátus nem gondoskodott. Többen a gőz­hajóra mentek vissza, mások privát szállást béreltek, vagy ismerőseiknél helyez­kedtek el. 32 Másnap, április 9-én bécsi hajó érkezett Pozsonyba diákokkal, akik magyar, osztrák és német zászlókat hoztak magukkal. A Duna-parton karddal felsorakozott pozsonyi diákokat az érkezők egyike német nyelvű beszéddel kö­szöntötte, amire egy pozsonyi diák tört magyar—német nyelven válaszolt. Ezután a menet a sétatérre vonult, ahol a zászlókat a 3 zöldfához címzett vendéglő erkélyére tűzték ki. A pozsonyi nők hálából egy pompás zászlót készítettek em­lékül a bécsi diákok számára. Fél 1 Inkor a győriek őrségváltási parádét rendeztek a városban, délután pedig a sétatéren tartottak színpompás felvonulást, amely alkalommal a ma­gyaróváriak is hozzájuk csatlakoztak. A nagyszombati, komáromi, pest-budai, esztergomi polgár- és nemzetőrségek tisztjei — akik között gyalogosok, lövészek, vadászok, gránátosok, huszárok és dragonyosok egyaránt voltak —, számszerint mintegy százan csillogó uniformisban kísérték a menetet, amely a városon keresztül a Mihály kapu felé vonult. Igen sok helybeli lakos is követte a felvo­nulást a Grassalkovich palotához, ahol a nádor lakott. A tiszteletadás után át­nyújtották a nádornak a győriek piroskötésű emlékiratát, amelyet előbb Zmeskál 29 MOL R. 32. 1848/49-es nyomtatványok 2. cs. 176. sz. 30 Cap. Cth. XI. N. 995. B. 1848. ápr. 5. Lám Frigyes naplóismertetése a pozsonyi napokról csak néhány mondatban emlékezik meg. 31 Uo. 1848. ápr. 7. 32 Uo. 1848. ápr. 8. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom