Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Gergelyffy András–H. Gyürki Katalin– Kőfalvi Imre–Sedlmayr János: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez:

századi formakincs teljes félreértésére vallanak. Minthogy az ablakokhoz köthető bordakövek Pannonhalmán nem ismeretesek, lehetséges, hogy a Mátyáskori kerengőablakok mérmű nélkül készültek. A déli kerengőfolyosónál eltért Storno a többi szárnynál alkalmazott megoldástól, s ahelyett, hogy ott is megnyitotta volna a későgótikus kerengőablakokat, újakat készített azok mintájára téglából falazott keretekkel, s nyílásszélességüket erősen lecsökkentve azok hármas osztású mérművei helyett itt kétosztásúakat készített. A török idők Pannonhalma fölött sem múltak el nyomtalanul. Az erődített kolostor kerengőudvarában valószínűleg a végvárrá válás korának emléke a régi, körte-keresztmetszetű ciszterna. A víz Pannonhalmán mindig problémát jelentett, kútház a kolostorudvarban sohasem volt. A végvári harcok itt megfordult magyar és idegen szereplőinek neveit találjuk ibekarcolva, évszámokkal ellátva a Porta Speciosa bélletfalán.

42 A szerzetesi élet újra való föllendülésének vetületei a barokk-kori építési periódusok. A XVIII. század küszöbén helyreállított Porta Speciosa az oszlopszékeken, lábazatokon és törzseken kívül a barokkban kapja most eltávolított színezését (aranyozását) is.

43 Régi ábrázolások tanúsága szerint a gótikus kerengőablakokat befalazzák, s helyükre kisméretű, oblong barokk ablakok kerülnek.

44 À déli kerengőfolyosó esetében ezen is túlmegy a barokk korszak: bekapcsolja a főapáti szárny folyosórendszerébe, elbontja a későgótikus refektórium-bejáratot és a déli kerengőfolyosó teljes boltozatát is. A boltozat újjáépítése egyike a barokk korszak restauráláshoz közel álló megnyilvánulásainak: a fiókos dongaboltozat dongájának és fiókjainak metszésvonalaira fölkerülnek a tehénszőrös barokk-kori vakolatból kiképzett, de formailag gótikus bordák.

45 Id. Storno Ferencnek a múlt század második felében végzett restaurálási munkái, mint már írtunk róla, a korban általános purista módszert követték. Nem beszélünk sajátos alkotásairól, mint a főapáti kápolna, az északi kerengőfolyosó áttört, gótizáló attika-mellvédje stb., meg kell említenünk azonban a purista 42 Ezek közül a legkorábbi 1578-ból való. Levárdy 1. jegyz. i. m. I. 36. 43 Levárdy (1. jegyz. i.im. I. 36. és III. 228.) a keleti külső bélletoszlop szépen kicirkaimazott kőfaragójelét a Mátyás-kori kőfaragómester kézjegyének tartja. Valóban Storno szerzősége ellen szól az a körülmény, hogy a mes 1er jegy az ő restaurátori működését megelőzően, 1859-ben készült Onderka-féle rajzokon (Levárdy 1. jegyz. i. m. I. 33.) már szerepel. Az első adat, amely Storno Pannonhalma iránti érdeklődésére vonatkozik, a mesternek egy 1861. június 10-én készített alaprajzi vázlata és hosszmetszete (Levárdy 1. jegyz. i. m. I. 28. és IV. 16—17.). Ez a kétéves különbség a mesterjegyre vonatkozó első adat és a purista restaurátor feltűnése között semmit sem váicoz at azon a tényen, hogy a kőfaragó jel legkorábban a barokk korszákban keletkezhetett. Az entháziszos oszloptörzsek ugyanis jellegzetesen barokkkoriak. Hengeres oszloptörzsek sudarasítása átfaragás útján nem képzelhető el (Szakái Ernő és Kőfalvi Imre szíves közlése). 44 L. Pannonhalma 1734-ből származó látképét. Közölve: Levárdy 1. jegyz. i.m. IV. 7. 45 A déli kerengőszárny újjáépítése Sajgíhó Benedek főapát idejében, az 1723ban elkezdődő építkezések során történik (Levárdy 1. jegyz. i. m. I. 28.). Az intézményes műemlékvédelem kialakulását megelőzően másutt is találkozunk restauráláshoz hasonló jelenségekkel, így pl. a bélapátfalvi egykori ciszterci apátsági templom 1745. évi helyreállításánál, ahol a lehullott tagozatok eredeti helyükre kerülnek vissza, s az elpusztult részléteket a megmaradtak mintájára készítik el. Utaltunk ennek a jelenségnek esetleges kegyeleti jellegére (Gergelyffy i. m. 272.). 152