Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

más alatt, a Csukás Géza féle (régebben Gyuranovics) házzal szemben kezdődtek és a három sorba állított malmok egészen a Káposztás-ig értek. Váltóhelyeik 1828 óta a Duna bal partján, három sorban a Kolozsnémai Szigetfaroktól a Kiskeszi kőpartvédezet-ig húzódott.

19 A XIX. század második feléig a Kis-Duna vagy Mosoni-Duna volt a nyugatra irányuló kereskedelem fő útvonala. A nagy hajóforgalom miatt erre az ágra kevés hajósmalmot köthettek be a molnárok. A malmok beállítása is költségesebb volt mint a Nagy-Dunán, mert a lassúbb vízfolyás és a gyakori áradás vagy apadás miatt vízgyűjtő gátakat kellett építeni. A gátak miatt gyakori volt a nézeteltérés a hatóságok és a molnárok között. Az 1862. évben Klugl József állami mérnök arra hívta fel a hatóságok figyelmét, hogy „ ... a mosonyi dunaágban létező hajómalmok, a kijelelt és meghag&ott helyüket anynyii{a önkényüleg megváltoztatják, az elsövén\yzést meghosszabbítják és ezeket nehéz anyvxgokkal ellátják, hogy a hajózási utat majdnem egészen elfoglalják, és így |a vízi közlekedést Mosowyba és Magyar-Övárba illetőleg a kereskedést akadályozzák .. ."

20 A Bécs—Győr-i vastúvonal megépítése után a kis-dunai hajózás majdnem teljesen megszűnt. A helytartótanács 1862. szeptember havában a Kis-Duna államfolyó jellegét is megszüntette, felosztotta a győri folyamfelügyelői állomást és a további felügyeleti 4, ábra. Az 1945-ben elpusztul', jogot a győri és mosoni állammérnöki hiva- nagybajcsi hajósmalmok egyike talokra ruházta.

21 A kis-dunai molnárok most már szabadabban intézhették malmaik ide-oda helyezését, gátjaik növelését, sőt új malmokat is állíthattak be. Ennek ellenére a malmok számának emelkedése meg sem közelítette a Nagy-Dunán álló malmokét. Míg 1876-ban a Nagy-Dunán 182 hajósmalom állott, addig a Kis-Dunán csak 39, a nagy-dunai hajósmalmoknak alig negyede.

22 A révfalui malmok a Füzes erdő felső csúcsánál ott álltak, ahol a Duna az újfalui úttól elkanyarodik, az úttól 4—500 méterre. Az újfalui malmok pedig 2V2—3 kilométerrel a révfalui malmok felett, Rendek puszta felé. A Duna e szakaszán az újfalui gazdaközönségé volt a vízjog, akik az itteni molnárokról igen magas bért, malmonként 32 osztrák értékű forintot kértek.

23 A zámolyi malmok a Karós felett, a Dunának azon a részén álltak, ahol Zámolytól öttevény-sziget (Kunsziget) felé elfordult. Régi helyük ez már az 19 GyÁL Győr m. Pusztai jár. főszolg. közig. ir. 342 (K. B.) 1877. és 542 (K. B.) 1877. 20 GyÁL Győr m. Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 1555 (K.) 1862. 21 Uo. 1732 (K.) 1862. 22 GyÁL Győr m. közig. biz. ir. 75 (K. B.) 1876. 23 Uo. 27 (K. B.) 1876. 213