Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

kalmatos rendeléseket tenni abban, hogy a Malmokat ugy helyheztessék s a Malom Szegeknek helyeit ugy állítsák, hogy föll, s alá menő Hajoknak Bátorságoss, s alkalmatoss Ut hagyattassék, egyebaránt ha valami Szerencsétlenség, és kár azokban történnék, a Czeh Mesterek arrul felelni fognak.. ,"

9 Hasonló utasítások később is születtek. Ha a molnárok meg is tartották az utasításokat, a hajósmalmok szabadon virágozhattak mellettük. A győri és Győr-szigeti molnármesterek 1779 körül kötötték át malmaikat a pannonhalmi főapátság Vének melletti Nagy-Dunájára.

10 Itt őröltek a XX. század első éveiig. Az első világháború végéig már csak Bangha Géza véneki molnármester malma maradt meg a Bánom-révben. Amikor azután az itteni Duna országhatár lett és a Duna másik partjára átjárni nem lehetett, a malmát eladta.

11 Az 1862. évi malom Összeírás szerint a véneki Dunán 61 hajósmalom volt bekötve. Valamennyi malom Győr-újvárosi vagy Győr-szigeti molnár tulajdona volt.

12 A malmok több mint fele a Nagy-zátony (Kolera-sziget) hosszában, a bal part melletti Bánom-révben volt. A többi malom álláshelye mintegy l

4

/a—2 kilométernyire a Nagy-zátonyon felül, a Varasd-zátonynál kezdődött és innen lefelé 6—800 méternyire a Hamar-ban folytatódott. Alltak még malmok a Nagyzátony és a falu melletti jobb part között, a Követs-zátony mindkét oldalánál, a Kolera és Csurgó-bari, valamint 3—400 méterrel lejjebb a Meritő-ben is.

13 A malmok tehát Vének mellett mintegy 6—7 kilométer hosszan, hat csoportban álltak. Ugyanez volt az állásrendjük a XIX. század első felében is, mert a céh egy bizonyítványában azt olvashatjuk, hogy „ ... mi több heleken állunk számos malmainkkal.. ,"

14 Medve község alatt 1862-ben a Duna-öbölben levő malomrévben 26 malom állott összeszorítva. A szűkös hely miatt tizenkét molnármester a hatóságoktól azt kérte, hogy malmaikat Medve községen felül, a Szap-i határban, a Duna bal partjára köthessék be. A malmok megritkítását valamennyi molnármester helyeselte, mert egy malom álláshelye sem volt állandó. Évenként sorshúzással döntötték el, melyik malom hol álljon. Megtörténhetett, hogy a jövő évben nem a kérelmezők, hanem azok malmai kerültek az új helyre, akik akkor az öbölben maradtak. Az új hely birtokbavételét a hatóságok engedélyezték. A folyammérnökség azonban kikötötte, hogy az új hely valamennyi medvéi molnármesteré legyen. A töltéseket malomútnak használni nem szabad és a partot sem szabad semmilyen célból sem leásni. Ha pedig kis vízállás következtében a Kalacsi Duna-ágban hajók nem járhatnak, a vontatás azon az oldalon fog történni, ahol az új malomállásokat kijelölték. A vontatás zavartalanságának biztosítására a malomtulajdonosok malmaikon „kötéljáró fákat" kötelesek alkalmazni. A kiszállt bizottság meghagyta a molnároknak, hogy az új helyen egymástól nyolc öl távolságra állított, tizennégy malomnál többet bekötni nem szabad, nehogy a malomsor nagyon benyúljon az öbölbe. Kötelesek továbbá a 9 Uo. 10 Uo. 11 Bangha Géza, 1947-ben 84 éves véneki lakos, volt hajósmolnár közlése. 12 GyÁL Győr megye Tó-, Sziget- és Csilizközi járás főszolgabíróságának közigazgatási iratai 1307 (K.) 1862. 13 GyMA Céhir. 14 Uo. 210