Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

legi K-i karéj volt a szentélye. Ehhez a körtemplomhoz építették később a másik két karéjt. így alakult ki Ráth Károly szerint a háromkaréjos alaprajz. A tornyot még később építették (3. kép). Véleményünk szerint is először egy körtemplom épült Rábaszentmiklóson. Szentélye azonban eredetileg talán kisebb volt, de mindenesetre alacsonyabb. Körtemplomaink szentélyei a hajóhoz viszonyítva ennél kisebbnek mutatkoznak (Öskü, Kallósd, Gyulafehérvár). 4. kép. Zél-puszta Szentháromság-kápolna (Zala megye) Ásatás nélkül a kérdést azonban nem dönthetjük el. Ismerünk ugyanis olyan körtemplom maradványt is — a keszthelyi plébániatemplom mellett tárták fel —, amelynél a szentély és a hajó aránya csaknem megegyezik a rábaszentmiklósi templom (feltételezett körtemplom) arányaival.

7 Amennyiben a rábaszentmiklósi első szentély alapterülete megegyezett a ma is álló szentéllyel, úgy feltételezhető, hogy a templom háromkaré jóssá való alakításakor a régi szentélyt felmagasították. A ma is álló ösküi és kallósdi körtemplomok szentélyei jóval alacsonyabbak a hajónál. A rábaszentmiklósi templom három karéja egyforma alapterületűnek mondható, amely egységes építészeti elgondo7 Koppány T. — Péczely P. — Sági K., Keszthely. (Budapest, 1962) 76. 174